HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2008.06.01. 18:33 Gasper

Hadik uram emlékezete

Éppen az ímént érkeztünk haza kis családommal (két nőszemély, meg jómagam) vasárnap délutáni sétánkról, melyet ezúttal a budai Várban hajtottunk végre. Természetesen fotografáltam is.
Itt található Hadik András lovasszobra, egészen pontosan az Úri utca és a Szentháromság utca sarkán lévő téren. Ifj. Vastagh György mintázta a szobrot, melyet 1937-ben avattak fel egyébként.



Na de a lényeg!
Avatatlan szemlélő nem ismerheti azt a szoborhoz köthető igen szép, bár kevésbé romantikus tradíciót, mely a Feldmarschall lovának tökeihez kapcsolódik. Mondom, régi szép szokásról van szó, mely a két háború közötti időkre vezethető vissza, viszont amitől megható a dolog, hogy még ma is teljességgel élő hagyományról beszélhetünk. De mielőtt megvilágítanám sokak előtt eme -egyébként szembetűnő- misztikumot, szeretném felidézni Futaki Hadik András gróf uram számunkra sok büszkeségre okot adó katonai karrierjét.

Katonai karrier

Hadik András kisnemesi család sarjaként 1710-ben született Csallóközben. Katonai karrierje tipikus példája a 18. századi magyar kisnemesi réteg felemelkedésének. Alulról érkezett és élete alkonyán a Habsburg birodalom illetve a Magyar Királyság legkiválóbb hadvezéreként tartották számon egész Európában. Az az igazság, hogy más magyar soha nem ért el a birodalomban olyan magas pozíciót, mint ő. De még osztrák sem igazán.
Katonai szolgálatát 1732-ben kezdte meg egy magyar huszárezredben. Miután már fiatalon is kiváló vezetői adottságokkal rendelkezett, hamar emelkedett felfelé a katonai ranglétrán. 1744-ben ezredesi, rá három évre pedig már tábornoki rangban szolgált. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756-63). Ehhez a háborúhoz köthető egyik legnagyobb haditette, azaz Berlin megsarcolása, melyet csak úgy, amolyan virtusból hajtott végre, de erről majd kiemelten alább írok. 1759-ben már lovassági tábornok egyébként.
1763-ban grófi rangot kap, aztán rövid időre budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa. Ekkoriban -elsőként Magyarországon- szorgalmazza a jobbágyrendszer felszámolását!
1772-ben már a Habsburg csapatok fővezére, majd a birodalomhoz csatolt Bukovina első polgári kormányzója. 1774-ben már tábornagy és a Bécsben székelő Udvari Haditanács elnöke.
Nevéhez fűződik a székelyek Bukovinába való letelepítése, akik Moldvából menekültek ide. Számukra kegyelmet eszközölt a bécsi udvarnál. Nevét a mai napig őrzik bukovinai székely falvak, úgymint Hadikfalva és Andrásfalva, melyeket hálából neveztek el róla a székelyek.
1790-ben halt meg Bécsben, ahol a Maria Theresien Platzon álló Mária Terézia szoborcsoporton is megtalálható alakja. A szoborcsoporton ő Mária Terézia négy legfőbb marsallja közül az egyik.

A berlini huszárcsíny

Az alábbi történetet először apám mesélte nekem gyermekkoromban. Aztán nagyobbacska lettem és minden jobb házibuliban -megfelelő italfogyasztás után- ezzel a történettel szoktam (volt) a lányokat fakítani. Néha meglehetős sikerrel!

1757. októberében gondolt egyet a mi András grófunk és 4320 katonájával elindult a sziléziai frontról a jó félezer kilométerre fekvő porosz fővárosba, Berlinbe. Természetesen csak úgy, virtusból. Hogy meggyorsítsa a dolgot, magyar huszárjai mögé ültette a gyalogságot. Fel a lóra!
Az út hat napig tartott, mivel éjszaka lovagoltak, nappal pedig elbújtak az erdőkben, hogy ne vegye észre őket az ellen, hiszen vastagon az ellenséges hátországban masíroztak.
Berlin alá érkezve természetesen hatalmas meglepetést okoztak huszárjaink, hiszen erre a jelenésre azért senki nem számított arrafelé. Nagy Frigyes (nem mellesleg egy időben Bach János Sebestyénünk kenyéradója) ekkoriban egyébként nem tartózkodott a városban. Hadik követei rögtön jelezték a város előljáróinak, hogy adják át neki a várost és megjelölt egy orbitális méretű összeget hadisarc gyanánt.
Először a berlini helyőrség nem vette komolyan a dolgot, hiszen védve voltak és a túlerejük is megvolt a huszárokkal szemben. Erre Hadik szanaszét lövetett néhány városkaput, majd huszáros rohammal bevették a várost. A védők szétrebbentek és huszárjaink még foglyokat is ejtettek.
Az ostromlók számára meg volt tiltva a szabadrablás és a lakosság bántalmazása. Naná, hogy Berlin egyből kifizette a gigantikus méretű hadisarcot, melynek jelentős részét katonái között osztotta szét Hadik. A huszárok összesen egy napig maradtak a városban, amíg el nem készült Mária Terézia ajándéka, huszonnégy pár női kesztyű a város címerével. Ez volt Hadik személyes ajándéka az uralkodónőnek.
Hazafelé -csak úgy kedvtelésből- egy huszárkülönítmény még megsarcolta az Odera melletti Frankfurtot, majd szerencsésen visszatértek a legények eredeti állomáshelyükre. A magyarok vesztesége 88 ember volt és 54 ló, míg 425 porosz hadifoglyot hoztak haza magukkal, meg hat porosz hadizászlót.
A történések után sokáig egész Európa II. Frigyesen röhögött, aki nem mellékesen -ha hinni lehet a kortársaknak- egészen kiváló uralkodó volt. Hadik András pedik megkapta a Mária Terézia Rend nagykeresztjét.

pontos adatok forrása: Wikipédia

A Feldmarschall lovának tükörfényes tökei

És itt térjünk vissza a budai Várban található szobrunkhoz.
Négy irányból közelíthetjük meg a teret, ahol domináns szerepet visz ez az igen jó arányú lovasszobor. Az évtizedek során a bronzszobrokra oly jellemző zöld patina is jellegzetességként említhető, de csak igazán szikrázó napsütésben veheti észre a kifinomult szemű vándor, hogy valami mégsem stimmel. Egy neuralgikus ponton ugyanis nincs patina! Sőt! Vakító fényességet árasztanak a ló tökei.
És természetesen erre is megvan a magyarázat, mely roppant egyszerű. A történetét szintén gyermekkoromban hallottam először, hiszen a családban volt, illetve van is érintett személy, ki szintén hozzájárult ezen állapot fenntartásához.



Mondom, az okok roppant egyszerűek.
Volt az úgy, hogy a Műegyetem kollégiuma nem messze innen a Várban működött. Ennek okán kialakult egy szokás -amolyan virtusból- még a háború előtt, hogy a kollégisták vizsgaidőszak idején megkörnyékezték a mi jó Hadikunk lovasszobrát, melynek tökeihez valamiféle mágikus erőt társítottak. Szépen megvárták, míg arrébb állt a posztos rendőr, aki nem véletlenül kerülgette sűrübben vizsgaidőszak idején a szobrot, majd szépen ahogyan illik, szidollal fényesítették az inkriminált testrészt.
Vannak legendák, hogy csak az építészek, vagy a villamosmérnökök űzték ezt a jó szokást, de erről mint kívülálló én sem tudok többet. Egy biztos, hogy ez a jó szokás még ma is él. Pedig már régen nem itt működik a kollégium. Végre egy igazi tradíció, melyet remélhetőleg még a reformok szele sem tud negligálni.
Hiába, amíg tudunk néhányan ebben az országban Hadik András berlini haditettéről, addig lehet hogy nincs is itten olyan nagy gond.

Végezetül már csak annyit mondhatok, hogy aki teheti, az sétáljon fel a budai Várba és
látogassa meg Hadik András lovasszobrát. Tegye ezt családosan kisgyermekkel, ahogyan én is teszem, vagy sétáljon erre egy fonnyadt őszi délutánon, szitáló esőben, aktuális szerelmével.

24 komment

Címkék: buda lovasszobor hadik andrás huszárcsíny


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr78498093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ekkerjoz 2008.06.02. 07:51:17

Esmét mondom: KIRÁLY vagyol, Gasper.

ildsisy 2008.06.02. 13:49:01

Egyik kedvenc séta helyem a VÁR!
Most többet tudtam meg róla.

csipkebogyó 2008.06.03. 19:16:58

A Hadtörténelmi Levéltár egyik igen értékes anyaga Hadik András iratgyűjteménye, amelyet Barkóczy-Hadik Endre adományozott 1935-ben a levéltárnak. Ez a fond a mintegy 5000 iraton túl – amelyek főleg hadműveleti, hadseregszervezési, valamint kiképzési iratok, levelek – tartalmazza Hadik saját kezűleg írt 7 naplóját is. Az iratok bővelkednek a Mária Terézia és II. József korára vonatkozó politika- és művelődéstörténeti adatokban. Életrajzi naplói pedig arról tanúskodnak, hogy Hadik András nemcsak kitűnő hadvezér, korának művelt személyisége, hanem kiváló tollú író is volt.

A többi itt:
mek.oszk.hu/05000/05066/html/#d1e286

csipkebogyó 2008.06.03. 19:23:40

A szöveg Farkas Gyöngyitől, forrás ugyanaz..

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.03. 19:24:21

Hát ez a link isteni, kedves csipkebogyó!!!
Megvan az olvasnivalóm jóidőre, ugyanis itt nagyon izgalmas dolgok vannak már első blikkre is.

köszönettel, üdv, G

csipkebogyó 2008.06.03. 19:31:47

Ok, örülök, egyébként ezek a régi levelezések nagyon jók, a megszólítások, a lezárás, szóval maga a stílus...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.03. 19:35:44

Így igaz, a nekünk már amolyan archaikus stílus adja meg a tökét a dolognak. :)

csipkebogyó 2008.06.03. 19:40:31

Hogy témánál maradjunk..

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2008.06.03. 20:06:24

Öhm. Hát ezzel én is elleszek egy darabig az biztos.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2008.06.03. 20:58:07

Csak így megjegyzésként, pár éve elolvastam a még komcsi éra alatt könyvbe szedett levelezését Horthy Miklósnak, természetesen a kötelező kommentárral, stb.

Nos, olyan tudásanyaggal bővültem a korral kapcsolatban, amely szerintem történelem könyvekből megszerezhetetlen. Nem feltétlenül konkrétumokra gondolok itt, de például a külföldi vezetőkhöz való hozzáállás, illetve az itthoni szélsőségekkel való küzdelem eléggé más meglátásban kerül elő, mint pl. ami most a köztudatban van a rendszerrel kapcsolatban.
Meg úgy amúgy is érdekes dolog pl., amikor az ember olvas egy 1944 május 17-i keltezésű levelet, melyben a WM gyár ügyvezetője tudatja a kormányzóval, hogy a németek kezére kellett adnia a gyárat, mivel ezzel mentette meg családtagjait és közelebbi ismerőseit.
Vagy Teleki búcsúlevelét.
Vagy a Kállay időszak alatt folytatott levelezéseket a szövetségesekkel folyó titkos tárgyalásokról, illetve a németek félrevezetéséről...

Egy szó, mint száz jó dolog ilyesmit olvasni.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.04. 07:39:48

Egyébként a két háború közötti dolgok engem is mindig nagyon érdekeltek. Érdekes módon a '80-as évektől néhány egészen korrekt tanulmány jelent meg a korszakról, ráadásul Bokor Péter sorozata a Századunk is egy nagyon jó tv sorozat volt. Sára Sándor dokufilmjeiről (Hol vannak a katonák, Pergőtűz, stb) nem is beszélve.
Ami pedig a levelezéseket és egyéb dokumentumokat illeti, valóban elérhető közelségbe hozza az adott kort. Namost aztán ezekből a levelezésekből is kiderül -mármint amit Te említessz- hogy kurvára nem kéne állandóan összemosni a két háború közötti politikai elit jelentős részét Szálasiék szarháziságaival.
uff.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.06.05. 02:55:49

Hadik uram:-)

És hogy a "vitához" is hozzászóljak:
szerintem ti már elég "öregek" vagytok ahhoz, hogy emlékezzetek a nyolcvanas évek nagy negyvennyolcas kultuszához (irodalomban, filmben, képzőművészetben és a történettudományban), majd a kilencven után kibontakozó Horthy-korszak (nem Horthy, hanem Horthy-korszak!) kultuszra. (Jó, ez utóbbit a sikeresen degradálta a kilencvenkettő utáni balos restauráció (mert az volt: a kádárista kiszolgáló értelmiség visszavéleményterrorizálta magát a régi pozíciójába).
Sz'val: figyeljétek meg, bizony, nem véletlen, hogy mikor milyen kultusz van: a nyolcvanas években a függetlenség volt az alapkérdés, ennek analógiája volt negyvennyolc. A kilencvenes évek elején az államiság kérdése volt napirenden, ennek lett (volna) analógiája a Horthy-korszak többszáz év után először független államiságú Magyarországa.
No, most pedig, hogy a kilencvenes nagy "kompromisszum" bedőlt, innét helyből megjósolom, hogy az új "kultusz" az "intézmény" történelmi analógiái körül fog kialakulni. (Gyanítom, hogy a dualizmus és intézményeinek kialakulása és fejlődése lesz az új kultusz tárgya.)
Nagyon nagy bajban vagyunk, mert nincs átgondolt, működőképes és minden polgár számára védelmet és biztonságot nyujtó intézményrendszerünk; most, hogy megint kezd magához térni a társadalom (mert kezd: nézzétek meg a szakszervezeteket és a vidéki önkormányzatokat!) rengeteg veszély és vadhajtás is felüti a fejét...
uff!
ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.05. 20:52:57

kedves bbjnick,
ezen az igazodási dolgon már én is sokat agyaltam korábban.
Sokszor próbálják itten negligálni például a két háború közötti korszakból Bethlen Istvánt meg Telekit, pedig hatalmas szerepük volt abban, hogy az 1920 utáni Magyarország talpra tudott állni abból a sokkból, amibe minden szempontból került. Az előző havi Rubiconban volt Ormos Máriának egy nagyon jó írása erről az időszakról ('20-as évek) , ahol meglehetősen pozitív példaként említi ezt az időszakot. Pedig az említett történész nem vádolható kimondott jobboldali elhajlással (hogy ezzel a gusztustalan emlékű definícióval éljek).

Amúgy találó az is, hogy a mi Fletónk is próbálkozott már Károlyi Mihály szellemi örökébe lépni. A zsák jól megtalálja a foltját - mondhatjuk közhelyesen.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.06. 07:32:21

csipkebogyó jóvoltából beleástam magam a Hadik Andrással kapcsolatos dokumentumokba és levelezésekbe. Mármint azokba, melyek a neten vannak publikálva és amelyeket a Hadtörténelmi Levéltár őriz.
A poszthoz kapcsolódóan találtam egy idevágó levelet, mely tudatja Hadikkal, hogy magas kitüntetésben részesül. Ez volt a Mária Terézia Rend nagykeresztje, melyet a berlini kaland eredményeként kapott a királynőtől.
Akit érdekel a levél, az alább olvashatja:


"Nagyságos, különösen nagyra becsült Altábornagy Úr!

Miután a római császár őfelsége a Mária Terézia-rend nagymestereként a legkegyesebben úgy határozott, hogy Önt e rend nagykeresztjével tünteti ki és nagymesteri hatalmánál és tökélyénél fogva a tényleges felvételre engem hatalmazott fel, ezért ehhez az ünnepélyes aktushoz a következő vasárnapot, tehát e hó 23-át tűztem ki, és a római császári felség legfelsőbb parancsára nem késlekedem erről Nagyságodat tájékoztatni; egyidejűleg azonban arra is felkérem, hogy a kitűzött napon reggel 10 órakor legyen kész erre az ünnepélyes eseményre.

Van szerencsém Nagyságodnak előzetesen szerencsekívánataimat kifejezni e császári kegyhez, és kérem az Istent, hogy sok éven keresztül engedje élvezni Nagyságodnak ezt a kitüntető jutalmat.

Ezzel maradok teljes nagyrabecsüléssel Nagyságodnak

Főhadiszállás Königgrätz, 1758. április 17-én

szolgálatkész híve

Daun Lipót

Utóirat: Emellett még arról értesítem, hogy a főhadiszállás addigra innen Skalitzra helyeztetik át, tehát szíveskedjék az útját egyenesen ide venni.

Hadik altábornagy úrnak"

gift 2008.06.08. 20:20:36

talán érdemes megemlíteni hadik andrás szabadkőművességét...
nem olyan egyszerűek a dolgok! :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.08. 21:18:40

Így igaz, Hadik is szabadkőműves volt, de ezzel együtt én azért nem látom a szabadkőművességet totálisan fekete-fehér dolognak. Ocsmány figurák persze bőven voltak és vannak közöttük.

Kazinczy például egy időben volt Mozarttal ugyan annak a bécsi páholynak a tagja. Csakhogy közelítsem a korszakot.
Aztán ott van mondjuk Ráday Gedeon, Kőrösi Csoma Sándor, az idősebb Andrássy Gyula. Vagy a két háború közötti politikai-katonai elitből Nagybaczoni Nagy Vilmos, Bánffy Miklós és Bárczy István. Vagy Tamási Áron és Móra Ferenc. Nem folytatom a sort, mert masszív a létszám, de talán annyit érzékeltet a felsorolás, hogy igen kiváló emberek vettek részt aktívan a dologban.

gift 2008.06.08. 21:32:43

háááát, mondtam, hogy nem egyszerű... :)

mórát, azért nem nevezném kiváló férfiúnak, csak egy korlátolt kis szerzőcske volt /főállása mellett/, szerény képességekkel. jellemző rá a spanyolokról alkotott, meglehetősen sommás véleménye amit a burgosi bőrrel bevont krisztus szobor kapcsán fogalmazott meg, mintegy barbár népségnek nevezve a spanyolokat. a spanyolokat! egy móra! :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.08. 21:40:32

Na jól van, lehet hogy Mórával túl nagyvonalú voltam, de a lényeg az, hogy tényleg nem egyszerű a problema...
Merthogy akadtak bőven olyan aktív szabadkőművesek, akik azért rendesen odatették magukat a nemzet dolgában. Legyen szó politikáról, kultúráról, vagy akármiről.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.06.16. 13:42:21

bbjnick // és tényleg! ld. : A Monarchia ízei; Paprika tv. De biztos volna más is.

Mikor úgy 17 éves koromban olvastam először Hadikról, nem értettem; ezt miért nem tanították a suliban. (Ma már értem.)

Az ilyen sztorik köré kellene felépíteni a történelemoktatást. Garantált javulás az átlagban és hit a gyerekekben újra , hogy van értelme tanulni.

regent123 2009.01.05. 22:07:42

Nekünk anno a történelemtanárunk mesélte ezt a történetet Hadik Andrásról, de azzal a kiegészítéssel, hogy a berliniek sem maradtak adósak, ugyanis, mikor Bécsben átadta a 24 pár kesztyüüt, akkor derült ki, hogy minegyik balkezes.
Nem tudom igaz-e, vagy csak legenda.

backg 2009.01.05. 22:10:21

Igen, Ordas Iván írt Hadikról ifjúsági regényt, ajánlom én is mindenkinek.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.06. 07:41:49

@regent123: mondjuk ez a balkezes téma sem rossz poén a jó poroszoktól :)))) Azért magunk között szólva meg is érdemelték a Habsburgok :)))

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.02.24. 17:34:56

Szuper poszt!

Hadik tábornokról egy másik posztot is ajánlok tisztelt figyelmetekbe:

lemil.blog.hu/2009/02/24/grof_hadik_andras_1_0

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu