HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2008.06.27. 12:17 Gasper

Pisztráng

Ne aggódjon senki, nem fog a dolog gasztroblogba átmenni. De mivel a hal igen erős képi szimbolikával, biblikus jelentéstartalmakkal rendelkezik, hát úgy gondoltam a magam módján mégiscsak megemlékezem eme számomra elsősorban keresztyén-keresztény jelképről egy főzés erejéig.

Történt pedig a minap, hogy kis családommal együtt igen nagy kedvet kaptunk egy kis halevéshez. Luca lányom (most három és fél), meg is jegyezte, hogy -Papa, vegyünk szemes halat!!!, ami annyit tesz, hogy vegyünk friss halat, aminek megvan füle-farka, tehát halból van, nem pedig panírozott fagyasztott fűrészporból. Le is ugrottunk szépen a piacra azzal a szándékkal, hogy egy egyszerű, gyors halételhez alkatrészeket szerezzünk be. Az első állomás természetesen a halashoz vezetett, hiszen először a halnak kell ahhoz meglenni, hogy improvizáljak hozzá továbi alkotóelemeket.

Miután a pisztráng az egyik kedvenc édesvizi halam, ráadásul volt is éppen szép friss szállítmány, így gondolkodás nélkül lecsaptam két közepes méretű egyedre. Luca is teljesen elégedett volt szelekciómmal egyébiránt. Persze ha igazán jóminőségű pisztrángot akar az ember, azt nem a pesti piacokon lehet kifogni, de most ez is megteszi. Mondanom sem kell, már fejemben volt az étel elkészítésének igen egyszerű (de nagyszerű!) módja. Már csak szép idei fokhagymát, petrezselymet egy citromot és aprószemű újkrumplit kellett venni, no meg egy jó palack finom száraz fehérbort (jelen esetben egy 2007-es Légli Blanc volt a nyerő), aztán már dzsesszeltünk is haza a zsákmánnyal. Ja még azt elfelejtettem megemlíteni, hogy Lucának persze kellett venni harminc deka dióspatkót a süteményesnél. Azt ugyanis nagyon szereti. Meg a papája is. Meg az anyukája is.

Otthon már csak annyi történt, hogy apróra vágtam néhány gerezd fokhagymát -a fokhagyma zöld szárából is- egy kis petrezselymet, majd összekevertem durva szemű tengeri sóval az egészet. A durva szemű szicíliai tengeri sóról annyit jegyeznék meg, hogy legutóbbi itáliai utunkról hoztuk, kábé 55 eurocent volt az ára. Namármost, egy hasonló tisztítatlan durvaszemű tengeri só a budapesti Culinaris üzletekben úgy 4-500 pengő magyar forintot kóstál. Szóval ha van önérzetetek, ne vásároljatok ilyen sznob helyen!

Miután megvolt a friss fűszerkeverékem, előugrott a szicíliai első sajtolású házi olivaolaj, melyet tavaly vásárolt édesanyám egyenesen Szicíliában az út mentén egy öreg fazon autójának a csomagtartójából. Ha valaki kóstolt már manufakturálisan készített olivaolajat, akkor egy életre hanyagolja az egyébként jó minőségű, de kommersz extraszűz olajokat. Tehát mint mondtam előugrott ez a hihetetlenül gyümölcsös ízű olaj, amivel bedörzsöltem a halaimat, majd egy radikálisabb masszázst kaptak még a tengerisós fűszerkeverék által is a pisztrángjaim. Végül, de nem utolsó sorban kevés citromot facsartam a halakra, majd citromkarikákat helyeztem még reájuk, mellyel biztosítottam a sülés során elengedhetetlen minimális folyadékmennyiséget. Mert ugye azt mondanom sem kell, hogy sütőben készült a vacsora, persze ha végre rászánnánk már magunkat a Budapestről való menekülésre, akkor faszénparázson készülnének a dolgok egy árnyas diófa közelében.

Az igen egyszerű körítésről még említenék néhány keresetlen szót. Ezt a módszert Olaszországban lestem el egyébként és mondhatom kiváló dolog. Tehát fogom az aprószemű újkrumplikat, lemosom, letörölgetem őket, tepsibe rakom -természetesen héjastul- majd meglocsolom a már fentebb megismert olivaolajjal, megszórom kevés finomszemű tengeri sóval és néhány rozmaringágat teszek közéjük. Utána be a sütőbe, míg kellemesen ropogós nem lesz a dolog. A végére a rozmaring íze hihetetlen eleganciával járja át a krumpliszemeket. Azért egy egyszerű kis saláta is kerül az étel mellé, amely semmi másból nem áll, mint egy kis uborka, paradicsom közepes darabokra vágva, majd maradék galambbegy salátával összekeverve. Csak és kizárólag evés előtt kevés olivaolajjal és balzsamecettel meglocsolva.

Nagyjából húsz perc, fél óra, és készen is van a vacsora, mely vacsorát jóízüen elfogyasztunk és persze menet közben a Légliből is kicuppan a parafa. Hát hellyel közzel így készült nálunk a minap egy könnyed nyári, egészséges kis családi vacsora.

19 komment

Címkék: pisztráng hal vacsora gasztró szimbólum


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr61541729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ekkerjoz 2008.06.27. 15:28:33

Érdekes, hogy nem irdalod be, legalább jelképesen, igaz, nem is nagyon fűszerezted a halat. (Én mindig borsozom, leheletnyit muszáj.)

Talán egy kis vargányás, kapros, tejfölös mártás még tudott volna dobni rajta, de ez csak amolyan "csakazértis" kötözködés.

Szép vacsora, a rozmaringos trükk pedig királyosan elegáns.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2008.06.27. 16:24:13

Hmm ez most kellett.

Főleg, hogy ma én is a piacot jártam, közben újból meglepődtem, hogy az a szerencsétlen marha mennyibe bír kerülni, bár azért szépet is kaptam azt lássuk be. Szóval holnap én meg újból nekiállok a bűvös szakácsról lopott sörös marhának, lehet még kép is lesz a dologról, bár a lakás kicsit fénytelen most a kánikula miatt.

A sznobizmushoz meg annyit, hogy ez a 4-500 forintos ár is azért van, mert a magyarnak nem szokása mostanában annyira igényesnek lenni, hogy tengeri sót vegyen. Kivéve ugye a sznobokat, akik meg utánzásból veszik.

A jelenlegi magyar étkezési kultúra is mondjuk megérne egy pár keresetlen posztot, mondjuk. :)

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2008.06.27. 16:24:44

Mondjuk nem tudom mér mondjukolok ennyit egy kommentben.

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2008.06.27. 18:29:24

:-) Szemes hal :-) De jó :-)

"A durva szemű szicíliai tengeri sóról annyit jegyeznék meg, hogy legutóbbi itáliai utunkról hoztuk, kábé 55 eurocent volt az ára. "

Mennyisége? Csak azért kérdem, mert 125 g Fleur de Sel de Camargue-ért azt hiszem, hogy kb. 8-9 Eurót kérnek Stockholmban. A tengeri só olcsóbb, annak kb. 3-4 korona kilója.

Még valami: az a bizonyos "antipoéngyilkos" alatt azt értettem, hogy ott maradtam poén nélkül - ugyanis nem ismerem a viccet :-( Tehát nem antipoén-gyilkos, hanem anti-poéngyilkos. Nem lehetne megsúgni? :-)

ekkerjoz 2008.06.27. 18:57:19

Érdekes ez a dolog a sóval, Görögországban laktam egy ideig sólepárló cég mellett, együtt főztünk a helyi melósokkal, akik hétvégén jártak haza, a szárazföld belsejébe. Kinn a tengerparton laktunk lakókocsiban, acél zsilipeket és más műtárgyakat üzemeltünk be. Szóval, a sópárló üzemben volt vagy tizenkétféle só frakció, a helyiek egyiket sem használták. Bármit főztek, inkább citrommal, borssal, köménnyel ízesítették. Sót csak kovászos uborkaléhez hasonlító zagyba tettek, amit én nem tudtam meginni, a melegben itták, fogalmam nincs, mi volt az. Mi vedeltük a kivont vizet, amíg a hűtő el nem romlott, utána szenvedtünk, hosszan, látványosan.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.27. 19:49:11

Üdv mindenkinek, akkor szép sorban reagálok.

ekkerjoz,
az az igazság, hogy én is szoktam jobban variálni a halételeket, de ez a vacsora most direkt egy tök egyszerű dologról szólt. Amúgy Olaszországban, meg Svédországban láttam először, hogy gyakran a lehető legegyszerűbben készítik el a halat. Vagyis az égvilágon semmi faxni nincs az elkészítésükben, inkább hagyják érvényesülni a halat magát. Mondjuk irdalni éppenséggel lehetett volna a pisztrángokat.

d.z.,
mondjuk menő volt ez a sok mondjuk. :)
Néha megbánom már az írás pillanatában, hogy belerúgok a sznobokba, ráadásul le sem tagadhatom, hogy bennem is megvan a hajlam, ez kétségtelen, de igyekszem kordában tartani. Engem leginkább az háborít fel ebben az ár dologban, hogy ebben az országban teljesen palira lehet venni az embert.
Néha kiugrunk a családdal Bécsbe valami kiállítást megnézni, vagy csak egyszerűen normális levegőt szívni és ott rendszeresen vásárolunk vagy a Naschmarkton, vagy a Grabenen lévő Meinl boltban, mely utóbbi igazán pazar hely. A röhej az, hogy benzinköltséggel együtt is olcsóbban be lehet vásárolni finomságokat, mint egy pesti Culinaris boltban. Hát normális világot élünk?

Hobbiszakács,
az említett szicíliai só 1 kg kiszerelésű és a legegyszerűbb fajta, azzal a különbséggel, hogy teljesen tisztítatlan, tele van kis szürke, fekete szemcsékkel és magas a nedvességtartalma. Én ehhez hasonló sót láttam Pesten is. Nejlonba csomagolva, többszörös áron.

A Bűvös szakácson említett vicc pedig arról szól, hogy a túrista betér egy madridi étterembe -az aréna szomszédságában-, majd meglátja az étlapon, hogy van bikatök. Kíváncsi az ízére, tehát azt rendel. Annyira ízlik neki, hogy másnap is elmegy és ismét bikatököt rendel.
Gondolja, hogy harmadnap is elmegy, le is adja a rendelést, nagyon ízlik neki aznap is az étel. A vacsora elfogyasztása után csak kérdőre vonja a pincért, hogy ma miért volt ilyen kicsi az adag.
Erre a pincér rögtön válaszol:
-Hja kérem, ma a bika győzött...

Na most aztán tessék nevetni. :)

Hobbiszakács · http://hobbiszakacs.blog.hu 2008.06.28. 07:55:26

Nekem nagyon tetszik, pedig nem vagyok szélsőséges állatvédő :-)))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.28. 08:28:22

Hát örülök, ha tetszik, amolyan fiús vicc, de hát az nem baj. :)

Meg persze értékelni kell a viccben a gasztronómiai vonalat is.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.06.28. 14:59:04

Hal! :-) Bizony, a legjobb étel! Próbáld meg "natur" (ez alatt most nem nyers, hanem csak minél egyszerűbben feldolgozott, az étel eredeti jellegét, ízeit minél inkább érvényesülni hagyó feldolgozásmódra gondolok) halétellel elrontani a gyomrod: nem fog menni!

Hamvas Béla írja - talán A bor filozófiájában -, hogy a tudomány álláspontja szerint "ízlelésünknek nincs emlékezete". Pedig van, írja Hamvas. Pedig van, írja bbjnick: amit itt leírtál, Gasper, annak én érzem az ízét. És ízlik.

Nem hülyék a mediterrán népek, hogy a halat többé-kevésbé "naturan" eszik: mert finom:-) Bizonyára finom mindenféle mártásokkal is, lehet vadítani, pikánssá tenni a halat is, de ha nem muszáj...

(Jó, én ebben a témában erősen elfogult vagyok, mert tejfehérje-érzékenységgel és a nátrium-glutamát, nátrium-benzoát vonalon súlyos allergiával is "küzdök", nekem nagyon sokat adtak a "natur"/egyszerűen elkészített ételek, köztük a halak, de ez egy másik történet. Írni kellene erről is blogbejegyzést, hátha okulnának belőle emberek, hogy mire képesek az "E-betűk" velünk. No, majd írok is:-))

Olvasok mindenféle felmérésekről, vizsgálatokról, hogy a mai fiatalok, már ízetlennek tarták a természetes módon elkészített ételeket és csak az "ízfokozott" cuccokat tartják "fincsinek". Nem veszélytelen tendencia.

Pedig, pedig, ahogy Besenyő Pista bácsi is megmondta: "A térfogat nem finom!!!"

No, Pepin bácsi lassít, leáll: egyetek sok (ilyen) "naturt" és finomat!

ü
bbjnick

gift 2008.06.28. 15:00:44

az aréna közeli éttermek kínálatának legjobbikával, a rabo de toroval /bikafarok/ kicsit másképp működne a vicc... :)

gasper, ettél már pisztrangot, őrölt dióval, ahogy erdélyben sok helyen kínálják?

csipkebogyó 2008.06.28. 21:48:47

és újkrumplit lestyánnal, meg tökmagolajjal?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.28. 22:08:01

Na megint válaszolgatok.

bbjnick,
én is egyre inkább arra törekszem, ha főzök, hogy minél inkább meghagyjam az alapanyagok (halak, húsok) természetes ízét. És most már egyre inkább a friss zöldfűszerekre hagyatkozom, azt is módjával.
Egyébként a lányom is laktózérzékeny, úgyhogy ismerem én is valamennyire a technikákat ezügyben.
Ráadásul tudatosan úgy neveljük, hogy minél korábban ismerje meg az ételeket a lehető legtermészetesebb formájukban. Lányomnak van egy unokatestvére Olaszországban, aki már három évesen négyféle paradicsomot, legalább ötféle halat és még számtalan dolgot meg tudott különböztetni kinézet, íz és illat szempontjából. És ez arrafelé nem valami hülye sznobizmus, hanem természetes állapot a legtöbb gyerek esetében. Mi is igyekszünk ilyen szemléletet adni a gyerekünknek, sznobériát lehetőleg mellőzve.

gift,
nem ettem még így pisztrángot, de kurva jól hangzik, úgyhogy ha többet tudsz róla, akkor körbeírhatnád, hogy hogyan készül.

bikafarok :DDD na ezt nyomd be a megfelelő helyen a Bűvszakin!

csipkebogyó,
a lestyánt nagyon szeretem, de így még nem próbáltam, viszont pont főztem rizst tegnap és beleugrott egy friss lestyán ág. Hát az is mennyei volt. :)
Tökmagolaj is jó dolog, én most a szőlőmagolajjal ismerkedem.

gift 2008.06.29. 09:33:43

á, gasper, hát merek én bikafarokkal viccelődni a bűvösön? az én előéletemmel? :)

a pisztráng. én is valami különleges dolognak hittem, valami enyhén citrusos, talán tejszínes diós mártást képzeltem, amíg még csak hallottam a diós pisztrángról.
és aztán nagyot csalódtam, mikor az egyszerű sült pisztráng megjelent előttem a tányéron, őrölt dióval leszórva, lefedve.
de érdekes a dolog, meg van a fizikája, kémiája a szájban. a látszólag össze nem illő textúrák, a lágy hús és a kicsit keményebb olajos roppnanósság, és az ízek valahogy egymásra találnak.
persze nem árt, ha a hal egy patakból kerül a serpenyőbe és a dió sem avas lenolajkence ízű kell hogy legyen... :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.06.29. 15:05:51

Hű, emberek! Ez a diós pisztráng valami egészen csuda lehet. Ezt én meg akarom és meg is fogom kóstolni! Kicsit olyan ez, mint Hamvas Bélánál Isten reggelije (Nem, Gasper, nem a sznobizmus beszél belőlem: már hogy is lehetnék én sznob, amikor azt sem tudom, mi az:-)).

Ajánlott irodalom (de ha nem, hát az se' baj:-)): Hamvas B.: Isten reggelije; A rántottleves

Ez a diós pisztráng nagyon ott van!

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.29. 20:56:28

ekkerjoz,
a kecsege a másik nagy kedvencem!!! Meg nagyon bírom a formáját. Olyan mint valami ősállatmaradvány.

gift,
kössz a körbeírást és az biztos, hogy silány minőségből nem érvényesül a dolog.

bbjnick,
azt egy pillanatig sem gondolnám, hogy a sznobizmus beszél belőled, főleg ha azt sem tudod, hogy mi az... :)
Hamvas meg bármikor jöhet.

ekkerjoz 2008.06.30. 06:43:43

Kecsege a Tisza éke.
Volna, de alig tudunk fogni, mióta kéthetente elárasztanak az ukrán, meg román szeméthegyek. Ezért nem is horgásszuk.
A viza a kecsege giga változata, a legnagyobb tokféle, akkora, mint egy csónak, régen kétmázsásra is megnőtt. Pesten, a XIII. kerületben utca, sőt városrész is viseli a nevét: Vizafogó.
Mostanában azon melózunk, hogyan lehetne természetes környezetében, de mesterséges úton szaporítani és nevelni mindkét halat, mielőtt a kecsege is múltidő lesz.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.30. 07:58:53

Igen, azt tudtam, hogy ezek a halak rokonságban állnak egymással. Sőt, azt is tudtam, hogy itt a főváros magasságában bőven fogták a hatalmas vizákat még régen.
Ha jól sejtem, akkor a Duna vonatkozásában talán már csak lent a Duna-deltában élnek vizák.
Egyébként jó tíz-tizenöt éve felkószált egy viza a Csepel sziget magasságáig. Nagy hír lett szegény "kis" Ulyssesből. :)

gift 2008.06.30. 10:20:14

és létezik még a kicsi gigaszörny, a keresztezéssel létrejött vicsege. jó méteres darabokat sütögettünk kemencében, mire a sárga hája kisül, addigra a húsa, omlik, porhanylik, szájban olvadoz! :)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu