HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2008.11.10. 10:43 Gasper

A halálnak már egyáltalán nincs rozmaring szaga

PVC szagú műanyagkoszorúk, kínai fröccsöntött mécsesek, teszkógazdaságosan téliesített műkő és márvány síremlékek, valamint ázott címkéjű petpalackok sokasága jellemzi manapság a halál és az emlékezés „kultúráját” a fővárosi temetőkben. Persze lehet hogy említhetném az ország egészét is, de nekem jelenleg csak a fővárosra van igazán rálátásom ezügyben, úgyhogy igazságtalan lenne a részemről most más vidékekről is beszélni.



Nemrég emlékeztünk halottainkra,  és bizony számomra évről évre visszatérő kérdéseket vet fel a fővárosi temetők vizuális látványa, már ami a megemlékezés műanyagvirágait, illetve az egyéb katasztrofális vizuális jelenségeket illeti. Idén úgy döntöttem, hogy a teljesség igénye nélkül csinálok pár fotót, amit most illő módon megosztok a nyájas olvasóval is.

Helyszínünk a Budán található Farkasréti temető, mely számomra -a Fiumei úti sírkert mellett- a legszebb fővárosi temető. Ráadásul miután Rákosiék egy időre bezárták, majd a Kacsingatós puhadiktatúrája ki kívánta sajátítani a Fiumei úti temetőt, így Farkasrét vette át évtizedekre az úgymond „nemzeti sírkert” szerepet

Első körben két síremléket mutatok most be, melyek a művészparcellától délre és északra fekszenek.



A baloldali fotón az Irgalmasrendi szerzetesek sírjának egyszerű obeliszkje látható. Az egyszerűségében is méltóságteljes sír különben kitűnő állapotban van, nem is azzal van a gondom. Inkább fókuszáljunk egy kicsit hátrébb és vessük léha tekintetünket arra a sufnira, mely tákolmány leginkább a kádári víkendtelkek latrináinak otthonos világát idézi. És nem ez az egyetlen darab ebben a temetőben.
Jó, jó! Lehetnék persze kissé elnézőbb, hiszen ha jobban belegondolunk, akkor a magyar sufnikultúra szerte e honban igazi hungaricumnak tekinthető. Írtam is egyszer ennek kapcsán viszonylag részletesen egy vidéki roadmovie élményemről illetve egy fővárosi nagykörúti sétám kapcsán. Talán ezen írások, illetve az ott található fotók kapcsán jobban megérthetjük ennek a háttérben surranó sufninak a létjogosultságát is. De azért támpont gyanánt annyi gondolatot még megosztanék, hogy például az ókori görög temetkezési helyek -azaz a nekropoliszok- gyakorlatilag az akkori városok szövetének, szerkezetének, formavilágának a  hű tükörképei voltak kicsiben. Namostan. Ebben az esetben mi se csodálkozzunk fővárosi temetőink közállapotain, hiszen gyakorlatilag hű tükörképei ennek a világvárosnak. Természetesen kicsiben.
És hogy folytassam a sort, ugorjunk át az Allah akbar és számtalan kitűnő könyv szerzőjéhez, a kiváló  orientalista, Germanus Gyula sírjához, melyet jobbra láthatunk. Tulajdonképpen a látvány egyértelműen magáért beszél, hiszen bármely budapesti közterületen ráakadhatunk ilyen ülőalkalmatosságokra. Ezen kívül -ami a fotóról annyira nem jön le- évről évre látom Germanus síremlékét, mely az utóbbi években rohamos amortizáción megy keresztül. Sajnos persze ez elmondható sok más utód nélkül maradt tudós, művész, sportoló síremlékéről is. Viszont akkor azt nem értem, hogy hova megy el az a pofátlanul sok pénz, amibe ma Budapesten a temetkezési szolgáltatások kerülnek? Persze hogy a fenébe ne tudnám! Mindenki tudja.

Mint már említettem, a Farkasrét az egyik legszebb fekvésű és kialakítású temetője a fővárosnak. Ennek megfelelően egészen különös hangulatú sétákat lehet itt tenni. Viszont gondban leszünk, amikor az egésztől a rész felé próbálunk haladni, azaz amikor a részleteket kezdjük el vizslatni, különösen Mindenszentekkor, illetve Halottak napján. Ilyenkor ugyanis brutális tobzódásnak indul a temető. Egyrészt megkezdődnek a téliesítési munkálatok, mely tevékenységek abban érhetők tetten, hogy az év során gondosan gyüjtögetett nejlonzacskók megjelennek a síremlékeken, vagy éppen kimondott dekorációs célokat szolgálnak.



Talán azzal sem mondok semmi újat, hogy valamely titokzatos okokból kifolyólag Magyarországon hihetetlen kultusza van a nejlonzacskóknak, de erről majd egyszer bővebben fogok írni. Most elégedjünk meg annyival, hogy a nejlonkultúrából a temetőink sem maradnak ki, úgyhogy mindezt néhány jellemző példával illusztrálnám is.
Ellenben haladjunk tovább, hiszen a praktikus gondolkodás más dolgokban is igen jól tetten érhető. Példának okáért abban a hullazsákban lényegülő sírszobornak az esetében is.



Ilyenkor azért elgondolkodom azon, hogy vagy időtálló anyagból kéne síremléket rendelni, vagy sürgősen alapszintű vizuális kultúrára kéne oktatni a magyar lakosságot. Sajnos az a gyanúm egyébként, hogy ezek a jelenségek inkább komoly kulturális deficitet feltételznek, mely deficit sok más téren is jellemzi a fővárosi lakosság egészét.
És akkor a művirágok kultúrájáról még említést sem tettem, pedig a művirágok tobzódása szintén emblematikus jelenség a mai Magyarországon. Ennek okait most nem keresném, ellenben számos érv szól a művirágok használata mellett. Egyrészt vásárlója úgy fogja fel a dolgot, hogy egyszeri beruházással évekre lerendezi a felmenőket, másrészt tartósabb mint a vágott és a cserepes virág, ergo nincs vele gond.

Lassan elunom magam hogy mindig csak a negatív példákkal állok élő, így most a vége felé álljon itt egy számomra kedves dolog is.

Természetesen ahogyan szorult helyzetben szoktuk mondani; a remény hal meg utoljára. És ez valóban így van, hiszen kisgyerekek körében űzött foglalkozásról van szó, mely Mindenszentek idején is egyre jobban terjed mostanában, úgyhogy reménykedjünk csak, hogy a nejlonkultúrán túl látjuk már a fényt az alagút végén.

Végül, de nem utolsó sorban epilóg helyett felteszem magamnak (is) a kérdést. Vajon hogyan jön ide a címben emlegetett rozmaring szaga?
Most ahelyett hogy új témát nyitnék a rozmaring szimbolikus, valamint hagyományokban gyökerező, illetve gyakorlati szerepéről, egy lehetséges válasz gyanánt inkább fejezzük be ezt az egész témát az alábbi filmrészlet megidézésével:
 

 

 

39 komment

Címkék: temető krúdy szindbád mindenszentek halottak napja farkasrét latinovits


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr97747103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.10. 17:28:07

Kedves Gasper!
A gesztenyéket mi is megsüvegeltük…
A többiről csak hosszan lehetne - inkább küldök egy klipet (!), amiben én ugyan nem dolgoztam (megnézve rájössz: alig kellett hozzá valaki) de egyben készült egy másikkal az énekesnőtől, ami jóval nagyobb port vert fel, abban nagyonis.
Aki nem kedvelné a Mylène Farmer klipek vizuális világát, az is megnézheti: ez egészen más.
Bár ezt is a partnere, Boutonnat Lőrinc rendezte…
A Salgótarjáni úton készült, az izraelita temetőben. Ma más biztosan nem kapnánk rá engedélyt. A történet nyeltudás nélkül is követhető. Ha van hat és egynegyed perced…
www.youtube.com/watch?v=kclyqbJ4v7Q

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.10. 18:11:19

Köszönöm a linket, persze hogy volt rá hat és egynegyed percem. A kránnal induló első jelenet, meg a felvillanó bambi nagyon menő.
És ha már őzike, tök nem ideillő, de a Szarvasvadászban van egy döbbenetes jelenet, amikor egy őz betéved az üzemcsarnokba és a melósok megpróbálják bekeríteni meg elkapni. Na mondjuk a Szarvasvadász is megérne néhány keresetlen gondolatot.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.11.11. 08:48:30

"...de van valami rozmaringszaga."

Itt a válasz, Gasper, az összes kérdésre, amit feltettél a bejegyzésben. Te magad válaszoltál meg rá a belinkelt idézettel. Amikor még az emberek otthon haltak meg, amikor még a családtagok körülállták a halottas ágyat, rozmaringot tettek az ágyneműbe, hogy vegye el a "szagot". Mert az életnek szaga van és a halálnak is szaga van. Ma már nem szembesülünk a halállal - és nem szembesülünk az élettel sem.

Nézd el nekem, de egy saját "opuszom" jutott eszembe, ami sok-sok évvel ezelőtt "esett le" bennem és, pontosan összefoglalja azt, amit erről gondolok; nézd el nekem, hogy "ideidézem:

EMLÉKEZET

gyönge sárga fény
meleg trágyaszag
ehejt világra jött

ü
bbjnick

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.11. 22:35:13

Te jó ég...! Az a villamos...! Nekem az Zúgliget, a Disznófő, a "cső" a Normafa alsó vidéke - és már a síneket is felszedték.
A farkasrétre is járt ilyen...Ha jól emlékszem még valami filmnek is főszereplője volt. Az hogy egy lírai klipben előbukkan a ködből, ez szinte kötelessége.
Három hete jártunk kinn a Farkasréten. Családi program és nagyon vidám program,bocsássa meg nekünk az összes ott nyugvó.
S, hogy miért vidám..? Talán mert még emlékezni is jobb jó kedéllyel

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.11. 22:52:11

Szabó István Apájában van egy jelenet, amikor a háború után betolják a városba a kinnfelejtett villamost. Legalábbis nekem az a villamos ugrott be a klip kapcsán.

A vidámság különben nekem is ismerős ilyen alkalmakkor, mert mi is jó kedvvel járjuk be a Farkasrétet, miközben megidézzük az ott nyugvók emlékét ilyen olyan történetekkel.

bbjnick,
nincs mit elnéznem :)))
Nekem nagyon jól átjönnek az ilyen erős képek, de erről már korábban beszéltünk.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.12. 09:39:44

Inszeminator, köszönöm, hogy megnézted a filmet...
Azt a klipet kb a gatyaváltás idején csinálhattuk a másikkal (Désenchantée - az Illúzióit vesztett nővel) egyidőben.
Ami a jókedvet illeti: láttam egy sírt - nem ismeretlen emberét - a mieink közelében, ahová, "ősi szokás szerint" ételáldozatot tettek.
Nagyon meghatott... Pedig csak pár szem gyümölcs - de a jókedv, az emlékezés a régiekre vidáman - az ott volt a Farkasréti Temetőben...
Gasperem, az a filmben az újjászületés, az újrakezdés szimbóluma - ami összefügg az elmúlással.
Eltávoztak az Atyákhoz...

Pilgrim 2008.11.12. 14:17:13

Ezek szerint nem csak én vagyok egyedül, aki szívesen sétál a temetőkben, átérezve a hely szellemét és hangulatát. Van jónéhány temető az országban, amelyik minden évszakban csodálatos.

Remek ez az összeállítás is, Gasper. Nem tudom, hogy évtizdekkel ezelőtt mi volt a szokás a temetőkben, milyen vizuális elemeket használtak a sírok gondozói, de tartok attól, hogy ez az általad bemutatott képsorozat is a jelen lelki- és anyagi elszegényedésének a mintapéldája. Már nem számít a "milyen", hanem az olcsóság és a "célnak megfelelőség" - minden tekintetben. Az emberek többsége elveszítette hitét, igényét a szépre és a jóra. Az ízlésesség iránti vágyat felváltotta a szimpla hasznosság szükségessége.

De felfedezhető mindebben az élet dolgai közötti rangsorolás is: egyelőre pl. autóból, tévéből még mindenki a legszebbet, legjobbat akarja, ezek a külsőségek állnak a jelen emberéhez közel. Aztán majd ezt is felváltja idővel a hasznosság és a célnak megfelelőség elve és az efféle igény is lesüllyed a múltunk érdektelensége mellé.

Sötét jövőkép, de nagyjából így látom. Nincs az érdektelenné válásból kiút...

Pilgrim 2008.11.12. 14:29:38

Megnéztem én is a belinkelt videót. Csak így egyszerűen: hangulata van. Különös világot ad át ebben a kb. 6 percben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.12. 14:40:15

Pilgrim, éppen most "mormogtam" Nálad a haszonelv miatt, ami minden pillanatunkat átszövi-megnyomorítja.
Amíg még élhetünk a "Ius murmurandi" szabadságával…

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.12. 20:43:20

Pilgrim,
tök jól látod, a mai állapotok sajnos a temetőink állapotaiban is tükröződnek, de hogy valami jót és élő példát is említsek, ott van a Balatonudvari temető a jellegzetes szívalakú sírköveivel. Na azt a temetőt egyszer mindenkinek látnia kell, találtam is egy linket róla:

wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Temet%C5%91_(sz%C3%ADvalak%C3%BA_s%C3%ADrk%C3%B6vek)_(Balatonudvari)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.12. 20:46:22

Fenébe, kopipészteljétek a teljes linket, mert rákattintva nem fog menni.
És ne hagyjátok ki megnézni egyszer az életben ezt a temetőt!!!!

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.13. 18:03:29

Gasper!Nem tudom mi az a kopipésztelés, és csak kattintottam, aztán nézelődtem és megtaláltam a falumat. És akkor bizonyosságot nyert számomra az a talány, hogy miért neveztetik egy utca valahová vezetőnek, amikoris nem vezet oda, és miért vannak olyan házak melyeknek kertje a főút túloldalán van...? És persze az a kérdés is megoldódik ezáltal, hogy a velem szemben álló kocsma miért áll úgy mintaha el akarná állani keresztbe az utat...? Mert elállta valamikor stb stb. Kösz jó volt nézegetni. Legszivesebben föltetetném a falu honlapjára.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.13. 19:19:14

kedves Inszeminator,
az egy ocsmány szó hogy kopipészt (copy-paste), már azt is sajnálom, hogy leírtam.

Sebaj, itt egy fotó a balatonudvari temető jellegzetes szívalakú sírköveiről:

mek.oszk.hu/04900/04924/html/kepek/16.jpg

meg mégegy:

www.fn.hu/cikk/00190000/193946/3.jpg

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.13. 23:15:56

A temetők állapota nagyban összefügg az adott nép lelki alkatával és adott/aktuális állapotával. (Term. más is, csak ez sokkal jobban látszik.)

Nagyon érdekes végigmenni a kirándulóhelyeink temetőin. Ajánlom mindenkinek.

Szóval nem véletlenül van vastag celluxszal rögzítve a félbevágott műanyag palack.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.13. 23:25:14

2 dolog jut még eszembe:
1. Nagyon kemény lesz, ha a valaha híres sportolók, írók stb. hozzátartozóinak hiányában nem lesz, aki kifizesse a 15 éves megváltást és lenyomják a sírköveket, mert ugye kell a hely. (tuti, nemsokára kezdődik.)

2. Míg azon lamentálunk, hogy néz ki pl. Germanus Gyula sírja, rakhatunk rá egy szál virágot, vagy cserpes bokrot. És ez nem nekes szól Gasper, hanem magamnak, mindenkinek. (Bár vlsz. én nem járok majd arra a közeljövöben. sem.)
Szóval a világ csak olyan mint amilyenek mi vagyunk. Minden apró lépésekből áll, hát ezek a dolgok is.

Ha lesz rajta egy kis bokor, talán másnak is eszébe jut.
És persze vonatkoztassunk el a sírhantoktól.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.14. 19:14:18

Vero 11 13. 23...
"Temetőink állapota nagyon összefügg az adott nép lelkialkatával és adott/aktuális állapotával."
Visszajárok svájcba, ma már főleg svájci temetőkbe, ahol gyámolitóim' nyugszanak. Hármat ismerek, persze német nyelvterületen, Thun, és Huttwil közelében.
Kultúrált mindahány mint egy temető. Hiányzik belőlük az élet. Farkasréten megcsodálom és lefényképezem a büszke kövön az ötliteres uborkásüveget, amiben valami tavalyi virág kókadozik..
A steffisburgi temetőben a kissé felvilágosultabb hozzátartozók elkövették azt a szokatlanságot, hogy nem az egyenfát nyomták szegény tante Anni fejéhez, hanem csináltattak egy picikével nagyobbat. Csak 5 centivel, nagyobb de más. A temető mellett itt is van egy kertészet, aki egyforma virágokkal díszíti az egyforma sírokat, s ahol lehet venni egy kis plusz virágot amit saját kezüleg beáshat az ember. Amit aztán a kertész szépen kiás, mert hogy jövök én ahhoz, hogy megbontsam a természet rendjét. Az egyformán meghalt embereknek egyforma fejfa és egyforma virág dukál. Nincs gazdag és szegény, nincs márvány és kopott fakereszt. Kultúrált fűzek bólogatnak, csönd van és áhitat. Üres - pedig tudom, hogy a halottaim ott vannak.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.14. 21:36:32

Valamint a környezet befolyása sem elhanyagolható. Algéria: a temetőben, a sivatagban csak egy jelzésszerű, pár centi magas temetőfal volt, belül pár, részben eltemetett kővel. Minek több? Hiszen egy apró homokszél - korántsem vihar - átrendezi a tájat annyira, hogy a messziről jött útját téveszti.
Azért az aprócska kerítésnek van haszna is, kijelöli a fiatalok számára a pályát. Mert ott, a temetőben a fiúk - fociztak. Nem tiszteletlenül, csak kihasználva a lehetőséget...

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.15. 04:56:44

inszeminator // Igen, ez Svájc. Erről beszélek. A félbevágott vizesflakon meg Mo. Nem volt mindig így.
Én először Szicíliában szembesültem ezzel, márhogy a temető olyan, mint az élet - ott. Annyira más volt, mint a hazai, hogy döbbentem. Véletlenül kerültem arra felé, nem is vártam semmit, csak hirtelen, mintha mesevilágba kerültem volna a kerítés másik oldalán. Azóta céltudatosan megyek a temetők felé, és figyelek.
Mormogi Papa // Ez is ua. támasztja alá, amit írtam. Kösz, érdekes.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.15. 10:41:51

Ezekkel a félbevágott palackokkal, meg celluxszal kicsit olyanok vagyunk, mint a páuák, akik a kokakólás dobozokat beillesztették a fejdíszükbe. Szép volt, jó volt, az volt kéznél, nem gond, hogy kultúridegen.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.15. 10:54:02

vero,
különben tökéletesen igazad van azzal kapcsolatban amit fentebb írtál: én is ugyan úgy vihetnék virágot kiemelkedő személyiségeink elhanyagolt sírjaira. És ez valóban az egész társadalom kötelessége lenne. Csak most belegondolok abba, hogy megint az örök probléma jön elő: a szolidaritás (tisztelet, emlékezés stb) tökéletes hiánya még a halottainkkal szemben is.

Más. A Magyar Nemzet múlt heti Magazinjában, meg azelött két héttel nagyon jó cikk volt Margittai Gábortól, aki felkereste az Isonzó környéki háborús emlékhelyeket és katonatemetőket.
A szlovének és olaszok példaértékű módon ápolják ezeket a helyeket, továbbá rendben vannak az osztrák, bosnyák, német, stb hadisírok is. Nem nehéz kitalálni, hogy egyedül a magyar hadisírok rohadnak szanaszét olyannyira, hogy sokszor már a névtáblákat sem lehet beazonosítani.
Egyedül civil szerveződésként foglalkozik a sírok és emlékhelyek megmentésével néhány nyugdíjas történelemtanár a diákjaival és néhány egykori katonatiszt. Amúgy egy kegyeleti század felállításának ötletét is felvetették nemrégiben.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.11.16. 23:28:04

Kedves Gasper!

Ha Srí kommentelt nálad (márpedig szerintem kommentelt), ott az emilcíme: kérdezd meg tőle egy emilben...

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.17. 14:57:01

Közben már felvilágosodni látszom Srível kapcsolatban, de azért kössz a tippet.

Rizs Ottó 2008.11.18. 12:59:07

A téma néprajzi vonatkozása, hogy korábban a faluközösségekben természetes volt fát ültetni a település közelében erre szolgáló helyen,ha gyermek született. Ez az életfa az egyén sorsát szimbolizálta, óvták, számon tartották.
A sírra fejFÁt állítottak. Mire a többnyire csertölgyből készült fa elkorhadt, eggyé vált az ellapult sírhant földjével, elhalt az eltemetett személy emlékezete is és azok is , akik egykor közvetlenül ismerték, szerették.

A kő lenyomja a lelket- tartották az őseink- mely így nem tud felszállni, közlekedni ég és föld között. A fedeles kőkoporsók, tonnás kriptakövek a halott szellemének visszatérését (is) voltak hivatottak megakadályozni. A régi magyar kisközösségi temetők szelíd ligetek voltak. A mostaniak szomorú kő és betonlerakatok, ez alól nem kivétel az oly szépnek énekelt Házsongárdi sem...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.18. 19:30:37

Rizs Ottó,
és az a legkeményebb, hogy bárhol járunk Magyarországon (főváros, vidéki városok, falvak, stb) többnyire ugyan azzal az uniformizált temetői kultúrával találkozunk: a személytelen műkő sírok sokaságával és a sok egyéb sallanggal, úgymint művirágok, nejlonzacskók, petpalackok, stb, stb.
Hát igen, a temetőink vizuális állapota igen jól tükrözi társadalmunk állapotait is, legalábbis egy bizonyos aspektusból nézve.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.20. 13:00:46

Na-na! Azért van fejlődés! A szürke egyenkocka sírköveket kezdik felváltani a levél vagy csepp (?) alakú sírkövek, melyek fekete vagy vörös (mű?) márványból készülnek.

Pont ez jutott eszembe, hogy míg a fejfa megmaradt, addig élt az emlékezet is. De akkor nem véletlenül alakult így. Jó érzés megtudni.

Nagyon kemény volt még az a dizájn is, amikor apró fényképet, ovális aranykeretbe helyeztek el a sírkövön. Mikor gyerek voltam imádtam nézegetni. Gondoltam lekapok néhányat, de elég tolakodónak érezném.

Kerestem egy cikket, de nem találom sajnos. A MN egyik hétvégi magazinjában jelent meg x éve (inkább több mint kevesebb) el is tettem, de nincs meg sem otthon sem a keresőben akadtam rá.
Adyról szól a cikk.
Az érmindszenti temetőben készült egy kép Ady szüleinek sírjáról, melyen egy kis almafa áll. Ezt az almafát egy apró enyészett karó támasztja - akár az életben támasztották egymást (írja a cikket jeygző).

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.21. 22:40:32

vero,
azok a gravírozott fényképek mostanában egyre jobban terjednek az útmentén, balesetben meghalt emberekre emlkékezve ilyen-olyan kis emlékműveken. Habár a petpalackok onnan sem hiányozhatnak.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.26. 16:22:49

Ha marad ez a világ, x év múlva az új (globális) magyar címerbe betehetik a pet palackot.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.11.27. 00:13:50

Volt/van egyébként ilyen szólás, hogy a halálnak rozmaring szaga van? Vagy honnan jön a cím? Elég romantikus, de nem tudnám eldönteni, hogy már máshol is hallottam, vagy egyszerűen csak ismerősnek tetszik.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.27. 12:49:26

vero,
klikk a youtube-os linkre :) onnan jött az ötlet.

Quicksilver 2008.11.30. 16:16:17

Nem járok gyakran temetőkbe, de néha előfordulok; halottak napja kapcsán én bizony fényképezni szoktam, mert az aprócska lángok, a mécsesek csavart üvegburkai, a fénykoszorúk és a virágok olyan hangulatot adnak, amit máshol még nem láttam, nem fényképeztem. Tiszteletemet ez a halottak iránt nem csökkenti, hogy élőként szépséget keresek és találok körülöttük...

De a legkülönlegesebb élményem az akkor volt, amikor megkértek segíteni, egy régi temetőt raktunk rendbe a Balaton-felvidéken, egy zsidó temetőt, és meglepődtem egy instrukción, miszerint a sírokon, sírhelyeken elhelyezett apró köveket nem bolygassuk, ami leesett, vegyük fel, tegyük vissza - mert az odajárók ezekkel, és nem petpalackokkal, nem művirághalmokkal fejezik ki ottjártukat, emlékezésüket. Nem is emlékszem csokorra, koszorúra, műkő vázára... csak a sallangmentesen sorbarakott kis kövecskékre a sírköveken... mennyivel másabb ez, nemigaz?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.30. 18:18:25

üdv Quicksilver,
a zsidó temetőkben egyébként én is irígylem egyszerűségüket. Kezdve a mózesi kőtáblákra emlékeztető sírkövektől egészen az általad említett kis kövekig, amiket virág helyett, de az emlékezés szándékával visznek az elhunytak sírjára.
A röhely az, hogy réges régen jól meg lehetett különböztetni egymástól a különböző keresztény/keresztyén felekezetekhez tartozó elhunytak sírjait is.
A reformátusok például gyakran ültettek tiszafát a temetőikben, vagy állítottak kopjafát az elhunytaknak, de ott vannak Szatmárban a csónakos fejfák, melyeknek egészen különleges, archaikus formavilága, illetve jelentéstartalma van.

Mára meg sajnos teljesen elszabadult a dolog, hiszen ahogyan benépesült az ország panelházakkal, a vidék pedig jellegtelen kockaházakkal, úgy temetőink is mintha ezt a vonalat követték volna a maguk módján. Aztán ez az elszabaduló "praktikus" és "újrahasznosító" szemlélet a petpalackok és a nejlonok tekintetében, mintha egyenes következménye lenne a gyökértelen uniformizációnak.

Quicksilver 2008.12.01. 08:23:35

Igen, a vizuális kultúra az, ami általában elszabadult - és amiről úgy nézem a blogod nagyrésze is szól - és ennek egy jele a temetők uniformizálódó giccsessége is. A kor jellemzője ez, a globalizációé, a szemléleté, a szükségszerűségeké... nem tudom, nem vagyok szociológus, csak az eredményt látom - az is épp elég.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.12.02. 00:04:24

A legfurcsább temető, amit eddig láttam Ősiben van. A környék tele van tavakkal. A legtöbbje nem természetes, a tőzegbányászat miatt alakultak, ahogy alakultak. A falu közepén található, az emeltszintű temető.Kb hat láb magas, tehát a halottak szinteben vannak a környékbeliekkel. Valószínüleg a magas talajvíz miatt találták ki ezt a megoldást. Egyszer már bemegyek körülnézni, eddig csak elkocsikáztam mellette.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.06. 14:22:36

@vero: huhúú! Az az angyal nem akármilyen. Ezt jól kiválasztottad magadnak! :)

Viszont a balatonudvari temető sirkövei tényleg nagyon szépek. Közvetlenül az út mellett van a temető, úgyhogy könnyű észrevenni.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.03.06. 18:27:36

Gasper, ez az angyal nem csúnya! Nem? Egyszerűen csak új, meg nem magyar angyal. Majd ha rárakódik a platina (sic!) ....

Főleg, hogy Largent who fell asleep age 10 months ... nagyon szép. Szerintem.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.06. 20:59:46

@vero: különben én sem feltétlenül humornak szántam a megjegyzésemet az angyalhoz. A stílusa kicsit olyan, mint a gótikus templomok épületszobrászati elemei. Mondjuk a frizurája inkább a 30-as évek női ízlésvilágát juttatja az eszembe.

Személy szerint én inkább az archaikus dolgokat szeretem ebben a műfajban, mint amilyenek az Észak-magyarországi csónakos fejfák, vagy mint amilyen egy igazi(!) kopjafa, ahol a faragásokból pontosan tudhatjuk az illető nemét, korát és gyakorlatilag az egész életét. Csak az a gond a kopjafákkal, mint a székelykapukkal: elszakadva eredeti funkciójuktól, környezetüktől és jelentésüktől, rémesen átértékelődik valós tartalmuk. Amolyan operett jelleget öltenek. Persze ez már rendszerváltás utáni tünet.

magyar-magyar szótár 2009.03.09. 09:18:26

Keresztanyám koszorúkészítő volt. Hát, jobb szerettük az élő-t. Pl a nagyapám is, aki a vázakat készítette. Amúgy eleinte papírból készültek a virágok, színes kartonból, krepp papírból, pl csirizezve pl a sárga virág közepépe piros-papírka bibét. Krunzliztunk krizantémot, különböző méretben (szivacs, gumilap s egy görbítettvégű drót micsodával kukkorítotuk a szirmokat. Aztán egy nagyfazik olvasztott parafin, abba belemártva s gyorsan mellé egy másik fazék hideg vízbe. Ezek afféle múlékony dolgok voltak. s a 70-es évek műanyagfröccsöntő kisiparosai hamar átáltak, először a virágokra, aztán a kész koszorúkra. A műanyagkoszorú kibirta "jövőilyenkorig".
Nagyapám azt kérte, ha meghal, művirágot vigyünk neki.. de mért? Ha útálja a műkoszorút? Igen, de azt meg méginkább, hogy szegény élővirágoknak meg ott kellett hervadozniuk... Vagy ültessünk valamit a sírra, vagy vigyünk művirágot.. ez volt a véleménye.