HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2009.02.01. 22:30 Gasper

Parasztgraffiti

Képvadászat IX.

Igazi rákendroll érzés kerített  hatalmába, amikor megláttam virtuális postaládámban a most közlésre szánt felvételeket. Arról van egyébként szó, hogy újfent fotográfiákat sodort villanypostámba az elektronikus szél. Ezúttal Gift idézett elő heveny turbulenciát (mármint itt látható küldeményével), úgyhogy neki köszönhetően most egy igazi remekművet tudok megosztani a nyájas olvasóval. A fotók tavaly nyáron készültek Csongrád városában, mely város számomra egyébként is sok drága gyermekkori emléket idéz.
Nos kérem. Nem akarom rögtön az emlékek hasztalan hajkurászásával elvinni a fősodortól az irányt, inkább állapodjunk meg Gift küldeményénél, melyben egy valóságos magyar, XXI. századi murális népi munkát dícsérhetünk, ahol egyből arcbavág bennünket a mélyen profán szándék, amely a mű trágyát (sic!) képezi.

Ahhoz azonban hogy megértsük, valamint értelmezzük ezt a nem mindennapi jelenséget, röviden és felületesen tekintsük át a műfaj (ti. a freskó) magyarországi emlékeit, hagyományait, kizárólag a jelen mű pozicionálása érdekében.
Nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy a törökdúlást megelőző évszázadokban számtalan középkori remekmű jött létre ebben az országban, melyek az Oszmán birodalom terjeszkedése nyomán többé-kevésbé a füsttel -vagy a földdel- váltak egyenlővé. Így tehát a Felvidéket és Erdélyt leszámítva nem sok emlékünk maradt mondjuk úgy II. Lajos királyunk regnálásától számolva visszafelé. Ellenben egy jellegzetesen magyar művészettörténeti emléket mégis meg kell említeni, méghozzá a Szent László legenda igen elterjedt középkori ábrázolását, melyre Erdélytől a Felvidéken át egészen Horvátországig és Dalmáciáig számtalan példát találhatunk ma is. Itt jegyezném meg, hogy a jó horvátoknál a mai napig igen nagy közös lovagkirályunk kultusza, ellentétben természetesen a magunkfajta kádármagyarokkal.
Na de most nem ez a lényeg, hanem sokkal inkább az a lényeg, hogy az eredendően profán történet -melyben Szent László királyunk megvív a leányrabló kun vitézzel- templomi freskókon való megörökítése bizony egyedi és unikális darabja középkori egyházművészetünknek, ahol alapvetően internacionális jegyek alapján dolgoztak ekkoriban a templomfestő mesterek. Itt bizony komoly eltérések tapasztalhatók az akkori latin és ortodox szokásoktól egyaránt, merthogy arról is szó van, hogy egyik legkiválóbb lovagkirályunk legendája valójában a népi szájhagyományból vált szerves részévé akkori egyházművészetünknek, az Anjou-korban.

Na aztán a középkor illetve a vegyesházi királyok uralkodása után jött úgy négy évszázadnyi schwarz-gelb világ, mely mindenféle híreszteléssel ellentétben nem volt olyan igazán fényes korszak a Magyar Királyság történetében. Ellenben ennek a Habsburg érának már sok nyoma maradt szerte az országban, de legfőképpen a nyugati és északi végeken, méghozzá többnyire a barokk művészet tekintetében.
És hogy rögtön egy kiemelkedő példával is éljek ebből a korszakból, a Dunántúlon található a magyar Sixtus (és nem Sixtusi!) kápolna -amely azért nagyobb mint egy kápolna-, mely egészen pontosan Sümeg városában található és valójában a sümegi Miurunk plébániatemplom freskóit szokás ezzel a jelzővel illetni, hiszen itt találhatók Franz Anton Maulbertsch fiatalkori munkái, melyeket nem éppen snassz módon -mint mondottam- egyenesen a magyar Sixtus-nak is nevezünk. Ízelítőnek mutatnék is néhány fotót a templombelsőből. A sümegi plébániatemplom esetében azt kell tudnunk, hogy gyakorlatilag a templom teljes falfelületét Maulbertsch freskói díszítik.

Persze freskófestészetben kiemelkedő volt a dualizmus korának Magyarországa is, ahol az eklektika építészete bizony megkívánta a murális munkák jelenlétét. Példának okáért  mostanában a hírekben oly gyakran szereplő Andrássy úti paloták jelentős részében -melyeket bagóért adtak el kerületi ingatlan-maffiózó kormánypolitikusok- igen nagy számban jelen vannak a magyar festészet jelentős alkotóinak freskói. Vagy például az általam egyébként nem igazán kedvelt Munkácsynak még a bécsi Kunsthistorisches Museumban is jelentős munkája található, egyből a főlépcsőház fölött. És akkor Lotz Károlyt már meg sem említem.
Ezek után a Gödöllői Művésztelepről sem szabad elfeledkeznünk, mely város egyben a magyar szecesszió egyik bölcsője is ilyenformán. Innen bizony Kőrösfői-Kriesch Aladár, vagy éppen Nagy Sándor munkásságát illik ismerni az egyszeri magyar honpolgárnak.
Aztán persze a XX. századból még illendő megemlitenem két magyar alkotót, akik jelentős freskó munkákat hagytak az utókorra. Az egyik a két háború közötti idők hivatalos festője, Aba-Novák Vilmos, akinek például a székesfehérvári Szent István mauzóleumban található freskójának egy részlete itt látható. A másik alkotó Domanovszky Endre, a római iskola egyik kiemelkedő alakja, aki aztán a szocreálba is rendesen belecsúszott sok más helyszín mellett például Sztálinvárosban.

Most, hogy ilyen szemtelenül nagy ívet sikerült már megint leírrnom, ideje visszatérni a felütéshez, hiszen ez az írás mégiscsak egy jellegzetes Kádár-kori kocka parasztházra mázolt, környezetéből brutálisan kiszakadó kortárs laikus munkáról szólna. Viszont a kontextusba helyezéshez remélem hozzásegített ez a felületes kis művészettörténeti áttekintés a fentiekben.



Ennek megfelelően némileg zavarban is vagyok, hogy hol is kéne megfogni eme jelenség lényegi sarokpontjait. A pillanatnyi zavarból talán kisegít minket az a metódus, ha most szépen sorravesszük hogy hol is vagyunk és mit is látunk tulajdonképpen.
Tehát. Csongrádon, a Gróf Széchenyi István út és a Klapka György út sarkán állunk éppen 2008. nyarán, ahol egy mezőgazdasági gépeket és eszközöket forgalmazó családi vállalkozás működik. Ennél fogva rögtön megállapíthatjuk, hogy nem ám csak egy sima l'art pour l'art műremekről van szó, mely a paraszti munka XXI. századi gépesítésének hírmondója kíván lenni. Nem! Nyilvánvaló promóciós szándékok vezérelték a donátort, amellyel saját tevékenységének létezésére kívánja felhívni az arra járó gyanútlan vándor figyelmét.

Mielött megnéznénk a témaválasztást, végezzünk egy laza elemzést az anyaghasználat és a kivitelezés tekintetében, melyet ha csak a színhasználat minősége felől közelítünk meg, akkor egyből megállapíthatjuk hogy egy igazán naív, úgynevezett helyiművész munkájával lehet dolgunk.
Tehát a színek. A mű alkotójának még alapjáraton sem lehet túl sok ismerete a festészeti technikákról. Példának okáért szembetűnő a barkácsáruházakban kapható színezőpaszták direkt használata, mely a tragikusan rikító színvilágban egyből tetten érhető. Holott egy tikkadt nyári tájképet igen szépen meg lehetne fogalmazni az ég tekintetében egy kis tüzes kobaltkékkel, vagy cölinkékkel, neadjisten a párizsi kék óvatos használatával. Aztán annak a kalászosnak is jót tett volna egy kis nápolyi sárga, vagy némi krómsárga. És akkor az okker meg a vörös kölönféle árnyalatait már meg sem merem említeni. Sőt, ha nagyon kötözködni volna kedvem, akkor valószínüleg az épület lábazatának vörösesbarna színét veretném le legelőször. Annak a színnek a kiválasztását ugyanis egész egyszerűen nem is értem. Illetve ha nagyon akarom, akkor értem, de ennek létjogosultságát most hosszú lenne kifejteni. Na mindegy is. Igazából nincs okom bántani az alkotót, hiszen az már önmagában is komoly teljesítmény, hogy ilyen műalkotás megvalósítására vállalkozott.

És akkor a vége felé kéne pár keresetlen szót említeni magáról a formai kivitelezésről is a témaválasztás, illetve a kompozíció tekintetében.
Egyből szembetűnő az egyszerre mindent megmutatni akarás szándéka, hiszen ugyanazt a traktort látjuk elől-, illetve hátulnézetben, különféle kiegészítőkkel felvértezve. A velünk szemben haladó traktor esetében azonban valószínüleg az elkomponálás -netán az elszámítás- esete forog fenn, hiszen traktorunk orra rendesen beleszalad kockaházunk kockaablakába, mely ablak ráadásul a tolvajok munkáját megkönnyítendő, kívülről lecsavarozható ráccsal van ellátva.
Na aztán kimondott röhögőgörcsöt okozott a búzatábla közepébe szúrt kresztábla szerepeltetése, melyet persze egyértelműen vevőcsalogató -azaz funkcionális- szándékkal festett oda a jó piktorunk. És ha most követjük a hülyék számára nyomatékosított bugyikék nyilak folyamát, akkor az alábbi fotón eljutunk célunkhoz, nevezetesen a bolt bejárathoz is.



Ebből a nézetből már kimondott purista szándékok érvényesülnek. A távolban még boronál a traktor, de jobbra haladva már szépen elcsöndesül a táj és csak a rétisasok, no meg a gólyák szárnycsapkodásait véljük hallani, akik az aratás során jótékony védelmüktől megfosztott zsákmányaikat igyekeznek éppen becserkészni néhány pocok, béka és gyűrűsféreg képében. Persze az idilli képet némileg semlegesíti az árok fölé belógó ereszcsatorna látványa, mely technikai megoldás nélkül viszont minden bizonnyal nem érezhetnénk magunkat otthonosan hazai terepen.

Hát kéremszépen, ma is sikerült némileg túllőnöm a célon a szöveg terjedelmét tekintve.  Ezzel együtt úgy gondolom, hogy mivel Gift ilyen műremekkel tisztelt meg engem, így illő módon igyekeztem feloldani azt a nyilvánvaló esztétikai feszültséget, melyet ez a kis Dél-alföldi falfelület magában hordoz, továbbá bátorítok mindenkit arra hogy gyűjtse a hasonló egzotikumokat, hiszen többek között ilyen dokumentumok által leszünk majd képesek utódainkkal megértetni, hogy milyen kemény korban is éltünk egykoron.

 

32 komment

Címkék: vidék freskó képvadászat gift fotói


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr47895096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.02. 14:57:02

Köszönet a freskó- és seccofestők felsorolásáért :-)
Engedtessék meg nekem a személyes ismerés (nem ismeretség, mivel inkább gyermekként ismertem) okán megemlítenem a 2001-ben, közvetlenül halála előtt M.S. Mester díjban részesített Patay László Tanár urat. Aki a következő évben már biztosan nem kapott volna díjat - a kurzusváltás miatt…
Persze külön szócikket nem ad hozzá a "wiki", de itt megtalálható:
hu.wikipedia.org/wiki/M._S._mester_d%C3%ADj
Meg itt is:
artportal.hu/lexikon/muveszek/patay_laszlo
Aba-Novák műveiből meg ma már több látható, mint gyermekkoromban. Szomorú tudat, hogy Szegeden diákoskodott öt évem alatt hányszor mentem el a Hősök kapuja alatt, tudva, de nem látva… Pár éve láttam az állványzatot, négy éve a kész restaurátorművet. És van, úgy tudom, Pannonhalmán is egy mű a Millenneumi Emlékmű kupoláján belül.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.02. 15:22:16

kedves Mormogi Papa,
Patay László bizony a fejemben volt, sőt még a veleméri templom híres "fénnyel festett" középkori freskói is, melyeket zöldparolis (határőr) ávósok soroztak végig géppisztolyaikkal még az ötvenes években. Csak hát így is nagyon elhaladtam a fősodortól eme remekbe szabott népi neoprimitív műremek tárgyalása kapcsán.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.02. 17:10:47

Mellbevágó! Jó hogy Gift kartács kezéből ki nem esett a Nikon 60as! Precizitás, igényesség ... no igen, a művészi érték, khm ... nos, ezek vagyunk ma, magyarok a XXI. sz.-ban itt a lavór alján. Itt nekünk ez maradt Szép Magyarországból.

Meglepő azonban azonban, hogy a legdurvább agymosás után is él a parasztban a vágy, hogy:
1. Portáját ilyenmód csinosítsa (vö. német/osztrák festett házak.)
2. Földhöz való kötődése töretlen. Naiv művészetét is ez mozgatja. (vö. pásztorfaragások, tükrösök, borotva és fenkő tartók.)

Így számomra azt mondja a kép: van remény!

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.02. 20:40:19

Egyébként nagyon jó írás! :o)) Igazi íve van!
Még annyit a témához: a paraszt mindent megcsinál - egyedül.
Hogy ez egy bolt? Hát Istenem ... :o)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.02. 20:54:37

@vero: félreértés ne essék!
nincs nekem semmi bajom a fenti alkotással, maximum annyi, hogy hiányolom az autentikus vonalat :))))) Vagy hülyeséget mondok és ez az autentikus vonal? Persze mi mást lehetne egy kádár-kori kocka parasztházra festeni, ha már művészkedni támad kedve az embernek. Végső soron onnantól számolva feltétlenül ez az autentikus. :))))

Egyébként újabban úgynevezett mediterrán stílusban alakítják át ezeket a házakat, legalábbis láttam erre mind a Kisalföldön, mind Debrecen környékén példát. Persze a másik véglet az, amikor a budapesti értelmiségi kiköltözik vidékre nejlonparasztnak és egyből bevezeti a cirkót a vályogba.

csipkebogyo 2009.02.02. 22:14:41

Szerintem ez erősen szürrealista,látom Dalít, ahogy lefeszegeti a rácsot és átlép. mondjuk a festő barátodnak jo téma, kgarti magasság is lehetne.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.02. 22:55:52

Feltéve, de meg nem engedve, miszerint:
Ha ipari oldószert szipuzó lakatlan embereket (hóm lesz?) festünk egy csikós téli felsőruházatának hátára, az a magyar szűrrealizmus???

Nekem is elegem van már a teljesen helyét tévesztetten csámborgó délolasz házikócskáknak a magyar vidékre építgetéséből. Mert aki azt hinné, hogy a tetőzet dőlésszöge kizárólag esztétikai okokból változik a sarkkörhöz közelítve, háát... annak nem tudom, mit mondjak, hogy megőrizzem úri stílusom :-)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.03. 00:14:55

Martonvásáron a lámpás kereszteződésben megállva mindig megbámulom a kereszteződés túloldalán lévő étterem zöld falára festett kétlovas postakocsit. Tulajdonképpen, ahogy minálunk mondták, ton-in-ton, de bájosan elrajzolt, és biztos vagyok benne, hogy már láttátok.
Ami a postot illeti, Gasper belőled valóban hatalmas íveket tud előhívni egy egy arra méltó téma, de nem baj, legalább nincs méltatlanul elnagyolva.
A lábazat szerintem egyiptomi vörös, vagy sienna, és magát a földet hivatott ábrázolni. Az anyaföldet magát, azt a minket hordozót.
Nem tudom Jó lenne-e még ilyeneket találni,mert saját tapasztalatból tudom, mennyire el tud kanyarodni egy ilyen ötlet a giccs legaljába. Ez legalább jópofa, talán éppen a P tábla miatt.
Sajnos láttam már ááámbitust kegyetlen módon összepingálva. Giftnek gratula a találatért.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.03. 03:01:04

Nézze el nekem mindenki, de belőlem indulatot vált ki ez a "dolog"! Nem mondom, kérdezem: ... Nem, mégis inkább mondom: számomra ez az arányérzéket teljességgel nélkülöző, magatetszelgő (hivalkodó) igénytelenség egy igen szomorú példája ez a fal. A megrendelő és a művész, úgy tűnik, itt nagyon (fájdalmasan) egymásra találtak.

Életemben egyszer követtem el falfirkát, még a nyolcvanas évek közepén (akkor is egy kis erdeivasúti megálló deszka esőbeállójára karistoltam fel faszénnel: Jó reggelt Trianon, itt jövünk falovon!). De ezzel a fallal szembesülve, újra felébredt bennem a vágy az önkifejezésre. Vagy méginkább a szörnyű egyensúlytalanság (giccsjelleg) korrigálására. Szerencse, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy megtehessem. (Utólag nagyon röstelném magam.) Mert ha ott állnék az előtt a fal előtt a kezemben egy ezüstszínű (kályhazománc?) sprével, nem tudom mi tarthatna vissza attól, hogy a falfelület megkímélt felső harmadára gigászi betűkkel oda ne fújjam, hogy: BÜDÖS A (itt egy stilizált ábra következne, egy jól ismert szimbólum, egy olyan rombuszforma forma) ! Már csak az egyensúly helyrebillentése végett (s még így is én volnék a kevésbé obszcén).

Bocsánatot kérek szépen!!!

ü
bbjnick

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.03. 09:36:27

Értem én, hogy ez az "mű" sokakat felháborít,szörnyű haragra gerjeszt vagy egyszerűen csak megríkat, de kérem! Ez a mai magyar szellemi valóság szép kifejeződése. Mondhatnám, az átlagon felüli. Mert ugye a számszerűség és a statisztikai mutatók az igényes, értő szemeket a törpe kisebbséghez sorolnák.

Nem szép, de bizakodásra ad okot, hogy igény van a csinosításra, jobbításra. Ha nem megtört csontú lenne a nemzet, az a pingált házfalon is mutatná magát.
Szándék és igény van, csak az ízlést kell visszaadni. Persze marad a kérdés: hogyan?

Azért kíváncsi lennék ekkerjoz véleményére.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.03. 12:05:54

"Az izlést kell visszadni"
A falu Fő utcájának "nagy" kereszteződésében lakom a sarkon. Szemben a söröző. Itt rendezik a szüreti felvonulást, s mind a négy betorkollást elzárva itt járja táncát a falu fiatalsága. Diszkómozgású fiúk és lányok járnak valamiféle sosemvolt keverék táncot népiesch ruházatban. Tán még a fiúké elfogadhatóbb. Lovasok, szekerek, színes papírmassé díszítésk évről évre. A lovasok egymás falvaiban mindenhol bemutatják a tudományukat, ki talpig pusztai kékben, ki huszárnak öltözve. Tavaly előtt történt a kialakult rossz hagyomány megtörése.
Egy kisbusz állt a házam előtt nyitott hátsó ajtókkal, benne hatalmas hangszórókkal, de nem vett részt a mulatságban. Amikor elvonultak a helyi fiatalok, az üres térségre méltóságteljes léptekkel bevonult egy középkorú pár, elnémult a diszkómagyarosch a söröző előtt, és végre megszólaltak a kisbusz hangszórói.
Semmi cifraság nem volt a páros öltözékében, egyszerű, de a tánchoz illő viseletük illett a megszólalt zenéhez és vagy tíz tizenöt percen keresztül képesek voltak teljes mozdulatlanságra bírni a falusiak körben álló népét.
Amilyen észrevétlenül vártak a sorukra korábban, éppen úgy tüntek el hirtelen a táncuk végeztével. Kérdezgettem a közelben állókat, de senki sem ismerte őket. Láttam korábban egy fiatal óvónőt beszékgetni velük, és persze ő hívta meg őket.
Ő próbálta meg "az ízlést visszadni", azóta is hálás vagyok neki.
Eredménye is lett, mert a tavalyi műsor amit ugyan azok a fiatalok adtak elő, már szemmel láthatóan sokkal igényesebb volt.

Bbjnick, értem az indulatodat, részemről megbocsátok, mert megtapasztaltam, hogy akár egyetlen ember is képes fordítani, de olyannak is kell lennie akit elfogad a falu népe. Mint jelen esetben az óvoda fiatal vezetőnőjét. Tulajdonképpen semmi különöset nem csinált, nem harcolt rossz megszokások, beidegződések ellen, csupán a kellő pillanatban érzékeltette a szinvonalkülönbséget, a valódi tánckultúrát és sikerrel járt.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.03. 12:43:30

@vero: az biztos, hogy nem kuplerájos a környezet. Még az árok is rendesen ki van ásva.
És ha már árok. Emlékeztek néhány éve, amikor az árvíz mellett a belvíz falvak sokaságát öntötte el? Többek között azért, mert az emberek elfelejtették, hogy az árkokat rendben kéne tartani. Valahol ez is kulturális kérdés.

Ezzel együtt mondok egy másik jellegzetes példát a magyar vidék arculatára. Azzal gondolom sok újat nem mondok, hogy az udvarok jelentős része az elmúlt évtizedekben le lett betonozva. "Szép" tiszta takaros betonszőnyeg fedi a vidéki porták jelentős részét.
De mondok mást is. Jellegzetes elem a téeszből illetve a gyárból kihozott különféle fémhulladékokból készült "szép" takaros kerítések sora. Persze azok a "legszebbek", melyek úgy kerültek ki a sajtoló alól, hogy szép csipkézett mintázatuk is van.
Én nem vitatom a szándékot a takaros, tiszta környezet elérése érdekében. A probléma nem itt van, hanem ott, hogy az emberekből kiveszett az ösztönös -ha úgy tetszik-, archaikus ízlésre való hajlam. És ez az igazán nagy probléma, hiszen ebből sok bajság forrása eredeztethető.

Amúgy Inszeminator története nagyon fontos dolgokra és lehetőségekre hívja fel a figyelmet, bárcsak minnél több ilyen példát találnánk országszerte.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.03. 13:46:37

@inszeminator: Hozsánna!
@Gasper: Igen, ezen munkálkodtak évtizedekig, hogy elmetsszék a szárat, a gyökeret kiirtsák. A mag azonban kisarjad, s ha jó földre hullik, újra gyökeret ereszt. Csak a föld jó legyen!

A precíz munka sokszor valóban nem társul igényes ízléssel. Az ízlés nem csak esztétikum, hanem rendszer is. Ha annak megfelel a munka, könnyebben helyezhető el az értékskálán. Ez végső soron nem csak megrendelő, hanem a elkészítő érdeke is, hogy tudja, hol a helye a világban. Ez pedig már életfilozófia. Hiszen már előttünk megmondták: ""Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! "

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.03. 17:21:02

@vero: "Az ízlés nem csak esztétikum, hanem rendszer is"
A számból vetted ki a szót, csak én nem tudok ilyen cizelláltan fogalmazni :)

@csipkebogyo: jut eszembe, ha már Dali!
ergé-nek van a Reakción egy jó kis írása Daliról:

reakcio.blog.hu/2009/01/30/a_konzervativ_szurrealista

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.03. 23:44:33

Uraim! Ha Önök ezt így eldöntötték.
(biccent, balra el)

ü
bbjnick:-)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.04. 08:34:24

@Gasper: Dehogynem. Aki ilyen írást rittyent ...Igaz kellett hozzá a jó katalizátor.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.04. 16:56:12

Azon gondolkodom, hogy mit festethetett volna a szerencsétlen a háza falára, ami nem vált ki elmarasztalást sem a falu (Csongrád város) népéből sem a műértőből? (A reklám vonatkozást figyelembe sem véve.)
Van egyáltalán megoldás?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.04. 18:58:15

@vero: szerintem egy fehérre meszelt fal a megoldás.
Habár! Franciaországban, Olaszországban, Németországban látni nagyon stílusos, házfalakra festett reklámokat, ahol tök egyszerű, lényegretörő infókat közölnek az emberrel. Egyszerű címfestő munkák ezek, amelyek teljesen jól harmonizálnak a környezettel. Persze ezek szerintem háború elötti hagyományokat követnek.
De ott sem festenek prosztó módon telibe egy házat, ráadásul ilyen bűntető stílusban.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.04. 19:38:46

Na ez az! Én is ezen gondolkodtam, hogy efféle ráklám mi lehetne, ami átmenne a szűrőn és nem nézik úrhatnámnak helyben.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.04. 21:05:40

Na, valami ilyesmire fílingre gondoltam:

www.elve.net/padv/images/imf/fupraren.jpg

És itt a bitangjó oldal, ahol aztán lehet evolúciós előképeket csemegézni:

www.elve.net/padv/en/liquor4.htm

Gyönyörű dolgok vannak itten!!!!!!!

Egyébként Budafokon a Hungarovin (vagy nem tudom kik) nemrég felújítottak egy hatvanas években, házfalra fefestett Éva vermut reklámot, ami egy az egyben festve van és teljesen beleillik ebbe a vonalba. Le is fotóztam, nagyon frankón néz ki.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.04. 21:10:40

Hát ez az oldal egy aranybánya, nem bírok betelni vele! Ezt kapjátok ki:

www.elve.net/padv/images/ima/arrighi.jpg

Vegytiszta 30-as évek modernizmus.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.02.05. 00:00:41

Istenem! Rögtön a Martell konyakokat találtam meg. Hahh .... :o(( Brühühü

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.06. 10:30:23

Apám a VII. kerület liget felőli részén lakott egy sarokházban. Amikor sok évvel ezelőtt betonra cserélték a méretes fa födémgerendákat, azt találgattuk hány éves lehet a ház. Aztán teljesen tönkrement a mellette álló szintén öreg egyemeletes ház és előkerültek apám házának falain a felfestett hidetések. Kicsit megkopva ugyan de jól olvashatóan. Megmozdítottátok a fantáziámat. Azt hiszem elmegyek újra megnézni.

Gasper, én csak 0.70-es ampullát találtam, hol lehet 0.75-öset találni....?
Egyébként jó nagyon a Tullamore, kösz, hogy felhívtátok rá a figyelmemet.

Azt hallom részt vettél valamilyen főzőversenyen. Megnyerted legalább?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.06. 16:53:42

kedves @inszeminator: az a főzőverseny egy hivatásosoknak szóló két éves monstre program, melynek különféle feladatai vannak/lesznek. Ezekbe a fordulókba lehetőség van amatőröknek is beszállni, ami abból áll, hogy recepteket kell beküldeni egy adott témára. Így esett meg, hogy a zsűri beválogatott velem együtt négy embert az amatör pályázók közül, akiknek egy profi konyhán, hivatásos szakácsokkal együtt volt módunk "öröm" főzni. Úgyhogy nem dicsőségre ment a dolog, hiszen az amatőröknek nem a nyerés a tét, hanem a részvétel lehetősége.

A versenyt egyébként Czifray Istvánról nevezték el, akinek 1838-ban kiadott Magyar nemzeti szakácskönyve még hihetetlenül gazdag magyar gasztronómiáról ad tanúságot. Ezt a könyvet utoljára a 80-as években adták ki reprintben, úgyhogy nekem is megvan.
Egyébként a kiíróknak is a magyar gasztronómia megújítása a célja, mely a pörkölt-gulyás-rántotthús-fűszerpaprika kizárólagos vonallal a mai napig végzetesen kádári jegyeket hordoz.
A kiírás a Bűvös szakácson jelent meg, a Bűvös szakács szerzői pedig évek óta írják az MN Magazinban a gasztrnómiai tárgyú írásaikat, nyilván te is olvastad ezeket.

Itt van az amatör pályázatok értékelése:

buvosszakacs.blog.hu/2009/01/19/czifray_amatorpalyazatok

Amatör versenytársam blogján, a második fotón pedig éppen sózom a hagymamártásomat, mellettem a helyi segítőm dekkol:

fozzunkolaszul.blogspot.com/2009/01/czifray-emlkverseny.html

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.07. 23:17:39

@csipkebogyo: így legyen ötösünk a lottón!

Mormogi Papa jóvoltából jóideje ott lapul egy általa fotózott anyag az inkriminált komplexumról a villanypostámban. Csak meg kéne írnom a szöveget.

csipkebogyo 2009.02.08. 17:35:40

Nálam jó helyen lenne, de most nem én vittem el. Egyébként meg szeretem a munkáit, meg hogy magának varrta a ruháit is....? Ezt valahol olvastam.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.08. 17:53:59

Olyan mint valami félberágott csúsztatott papalcsinta, bár lehet, hogy csak éhes vagyok.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.08. 18:27:38

@inszeminator: hát, egy jó csúsztatott palkót most én is szívesen bedörgölnék :)

@csipkebogyo: ne add fel! :)))

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.08. 20:19:32

@Gasper: Antropohpagia lenne Palkót megenni :-)

Csak a tény kedvéért: nem magam fényképeltem fel igen tisztelt Százvíz Úr alkotását - Kismormogi volt az.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.08. 20:30:44

@Mormogi Papa: köszönöm a helyesbítéseket :)

ps. bocsánat hogy eddig nem tettem, holnap reagálok a méljeidre

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu