Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Fontos idő

Tájoló

Hirdetés

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2009.04.10. 00:01 Gasper

BWV 245

id. Pieter Brueghel, Keresztút, 1564  (nagyításhoz klikk a képre!)

Isten állítólagos haláláról értekező, valamint heves vallástagadásáról elhíresült német filozófus mondott azért mást is a témában, miután 1870 áprilisában, a nagyhét környékén zsinórban háromszor hallgatta meg Johann Sebastian Bach Máté passióját: „Ezen a héten háromszor hallottam az isteni Bach Máté-passióját, mindannyiszor a mérhetetlen csodálatnak ugyanazzal az érzésével. Aki tökéletesen elfelejtette a kereszténységet, az valóban úgy hallgathatja, mint az evangéliumot(...)”. Ez a vélemény azért nem kis teljesítmény egy magát ateistának valló embertől, úgyhogy őszintén becsülje meg eme kijelentést minden latens Nietzsche-követő, amennyiben Johann Sebastian Bach egyházi -és világi- műveivel találkozna.
Na de most a Máté passiónál néhány évvel korábban komponált János passió kapcsán írok bejegyzést -melynek jegyzékszáma BWV 245-, úgyhogy inkább nézzünk egy Nietzsche Frigyesnél jóval hitelesebb forrást is a tárgyban, méghozzá egy gondolatot Pilinszkytől, aki szerint a János passió elsősorban; Isten-bizonyíték.
Persze itt van egy profánabb, de lényegét tekintve egyazon értelmű megfogalmazás Kassák Lajostól is, szintén a János passió kapcsán: „(...)érzem, hogy a mindenség szól belőle. Valahonnan a földből szivárog föl, akár a termékeny erjedés illatai vagy az égből hull alá, akár a termékenyítő napsugár.”

                                                                

Herr, unser Herrscher

   Concentus Musicus Wien, vezényel: Nicolaus Harnoncourt

                                
1. Kórus:                                  Urunk, mi Uralkodónk,
                                               kinek dicsősége betölti az egész Földet,
                                               mutasd meg a Te szenvedésed által,
                                               hogy Te, - az igaz Isten Fia
                                               minden időkben -
                                               a legnagyobb megaláztatásban is
                                               megdicsőülsz.

                                                                 

Bach kántori tevékenysége a lipcsei templomok -köztük a Tamás templom- életében közismert. Ezt az állását jó két évtizeden keresztül, az 1740-es évekig töltötte be. Lipcsei kántori tevékenységének fő feladata volt, hogy az evangélikus liturgiára oly jellemző zenei szolgálatot elvégezze, melynek közismert nyoma az a számtalan egyházi kantáta, melyeket a vasárnapi istentiszteletek során adott elő a diákokból szervezett kórussal és zenekarral.
A korai lipcsei években, 1724 nagypéntekére készült el addigi legfontosabb művével, a János passióval, mely szövegét tekintve János evangéliumát veszi alapul. Azt az evangéliumot, amely az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike. Ráadásul az ókeresztény hagyomány óta az evangélium szerzője megegyezik azzal a Jánossal, aki Krisztus „szeretett tanítványa” volt.
János evangéliuma az előző három evangéliumhoz képest jóval közvetlenebb formában írja le Krisztus történetét. Éppen ezért elmondható az is, hogy a János szerint való evangélium már olyan közösségeknek íródott, akik ismerték Krisztus történetét, ilyen értelemben János evangéliumának célja inkább az elmélkedésre és a lelki gondozásra helyezi a hangsúlyt, szemben mondjuk Máté evangéliumával, amely sok más mellett pontos ismeretanyagot ad át Krisztus életéről és tevékenységéről.
Magát a bibliai szöveget recitativo formában hallhatjuk, melyet a többnyire narrátorként szereplő Evangélista (tenor), valamint Jézus szólaltat meg (basszus). A János passió folyamán  a kórus jelenléte a nép karakterét, reakcióit hivatott bemutatni, valamint fontos a cselekménybe ékelt alt és szoprán áriák hangulati dramaturgiája is. A passió jellegzetessége még azon népszerű evangélikus korálok (egyházi népénekek) feldolgozása is, melyek egyébként ma is szerves részét képezik az evangélikus énekeskönyvnek.
Bach egyházi munkáira igen jellemző a mély lutheránus vallásosság, mely alól a János passió sem kivétel. Mindazonáltal Bach egyházi zenéi mindenkihez szólnak, akik meg akarják hallani a zenéjében rejlő lényegi üzenetet; keresztényekhez, valamint más kultúrájú népekhez egyaránt, mint ahogyan az Isten létezését elvető emberekhez is.

Rembrandt Harmensz van Rijn, A három megfeszített, 1653

1993 tavaszán egy szokásos szombat esti alámerülés után, másnapos sebeimet nyalogatva azon hezitálok, hogy menjek vagy maradjak. Mármint hogy maradjak otthon és nézzem a teraszról egy gyógysör kiséretében a Sashegy mögé bukó tavaszi naplementét, vagy ugorjak át Pestre, ahol szintén jelenésem volna, habár ez a jelenés csak saját döntésem függvénye.
Virágvasárnap van, Krisztus Jeruzsálembe vonulásának az ünnepe. A Deák téren, az evangélikus templomban pedig a János passiót játszák. Évek óta halogatom ezt az eseményt, úgyhogy eldöntöm hogy elindulok. Kellemes tavaszi koraeste van, ami azt is jelenti, hogy a lányok is tavaszira veszik a fílinget a városban. Büszkén imbolygok a Váci utcán keresztül a Deák tér irányába, dzsekimen ott virít a szalagavató óta hordott szalag, hiszen éppen érettségi előtt állok.
Amikor megérkezem a templomhoz, rögtön a karzat felé veszem az irányt, illetve csak venném, mivel összetalálkozom az idős lelkésszel, aki a háború alatt nagyszüleimet eskette, engem pedig keresztelt, valamint konfirmált. Pár kedélyes mondatot váltunk, aztán elköszönünk egymástól, majd keresek egy frankó helyet a karzaton.
Közben a zenészek már hangolnak és jellegzetes halk moraj hallatszik a hallgatóság soraiból, amely szépen elcsendesedik, ahogyan a szólisták és a karmester is megérkeznek. Nincsen semmiféle taps, viszont egy lelkész köszönti a jelenlévőket és bemutatja az előadókat. Elkezdődik a zene a Herr, unser Herrscher kezdetű kórusénekkel. Először hallom élőben a János passiót és -anélkül hogy nagy szavakat használnékk- fura, eddig nem ismert transzcendens gondolataim támadnak.

A Deák téri János passió előadásának az 1950-es évek elejére visszanyúló, sajátos  hagyománya van. Ezekben az években ugyanis a diktatúra betiltott minden egyházzenei hangversenyt az országban. Ezt a tiltást úgy kerülte meg a jelentős zenei hagyományokkal rendelkező Deák téri gyülekezet vezetése, hogy az egyházzenei koncerteket istentiszteletekké formálta. Így történt a János passió esetében is, melyet mindenkor a Lutheránia Énekkar ad elő változó összetételű muzsikusokkal és szólistákkal.
Ráadásul ez a jópár évtizedes hagyomány az elődök helytállásának a tiszteletére a rendszerváltás után is megmaradt. Formailag a koncert -azaz az istentisztelet- úgy néz ki, hogy a passió első részének az elhangzása után rövid prédikáció következik, majd folytatódik a második rész. Krisztus halálának a pillanatában megszakad az előadás, majd a gyülekezet elmondja a Miatyánkot. A passiót lezáró korál után a lelkész áldást mond és a hallgatóság elhagyja a templomot. Természetesen ekkor sincs taps.
Paradox módon a diktatúra tiltása által a János passió az eredeti funkciónak megfelelően hangzik el, istentisztelet keretében. Pontosan olyan keretek között, ahogyan annak idején Bach is írta ezt a darabot. Magyarán nem egy szimpla, templomban megtartott  hangversenyt hallgathatunk a Deák téren minden évben virágvasárnapon és nagyszombaton, hanem jó esetben a Pilinszky által megfogalmazott Isten-bizonyíték részesei lehetünk.

                                                                 

Ruh wohl, ihr heiligen Gebeine



66. Recitativo (Evangélista):  Ezután az arimátiai József,
                                            aki Jézus tanítványa volt -de csak titokban,
                                            mert félt a zsidóktól -,
                                            megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét.
                                            Pilátus megengedte neki.
                                            Elment tehát, és levette Jézus testét.
                                            Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá,
                                            és mirhából és aloéból készült kenetet hozott,
                                            mintegy száz fontnyit.
                                            Fogták tehát Jézus testét,
                                            és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt,
                                            ahogyan a zsidóknál szokás temetni.
                                            Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették,
                                            volt egy kert, és a kertben egy új sír,
                                            amelybe még senkit sem helyeztek.
                                            Mivel közel volt a sír,
                                            a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.

67. Kórus:                            Nyugodjatok, szent hamvak,
                                           többé már nem siratlak,
                                           nyugodjatok, s hozzatok nekem is nyugalmat!
                                           A sír, mely néktek rendeltetett
                                           s nem zár magába több szenvedést,
                                           megnyitja előttem az eget, s a poklot zárja el. 

68. Korál:                             Végső órám ha már közel,
                                           Szent angyalod küldd értem el,

                                           Vigyen örök hazámba!

                                           Válhat testemből földi por,

                                           Új létre szólít majd egykor

                                           Ítélet harsonája.

                                           Akkor megrendül föld és ég,

                                           Megújul a nagy mindenség,

                                           És megdicsőült, új testben

                                           Jóságod áldom szüntelen.

                                           Erre segíts,

                                           Én Istenem, én Istenem,

                                           S téged dicsérlek szüntelen!



                                                                

11 komment

Címkék: húsvét nagypéntek jános passió bach


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr241053106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.04.10. 19:41:50

Kemény. Igazi ünnepi. Kösz.

Áldott Ünnepet!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.04.10. 21:45:21

Én is köszönöm, viszont kívánom!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.04.10. 22:07:40

@Mormogi Papa: Viszont kívánom Neked is!
Amúgy a Bartókon éppen a Máté passió megy.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.04.11. 08:10:30

Azok a Deák téri passiók...
Bachon túl volt abban valami itt vagyunk, együtt vagyunk érzés is.
Leszámítva persze a kottából aprólékosan követőket - ezeket mindig is utáltam.
Hallja e egyáltalán a passió lelki üzenetét...?
Mindegy...A húnyt szemű mélyeket sóhajtókat kedveltem már gyerekkorom óta, mert a végén, amikor az utolsó akkor is elhangzott s a mély csendben felnyitották a szemüket, ragyogott a tekintetük és rám mosolyogtak.
Szép ünnepet kivánok mindenkinek!

Benikuty 2009.04.11. 10:43:40

Szeret teljes békés ünnepet mindnyájunknak!

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.04.11. 11:03:04

@inszeminator: Nem emlékszem pontosan a tröténetre, de valamelyik híres karmesternek egyszer ki volt készítve a Don Giovanni partiturája a pulpitusra.
Igenám, de aznap a Zauberflöte volt műsoron...
A Mester vállat vont, becsukta a fóliánst, vette a pálcáját - és eldirigálta a darabot fejből...
(Én sem kedvelem az olvasóhallgatókat - kivéve Chansonügyben.)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.04.11. 13:33:41

@inszeminator: @Benikuty: Köszönöm, nektek is áldott ünnepet kívánok!

STG 2009.05.27. 14:34:43

@inszeminator: Nem kell utálkozni.
Aki partiturával követi a művet, kaphat olyan pluszt, amit egyébként nem kapna. Jobban értheti a szöveget. Vizuálisan is láthatja, hogy miként kukorékolt a kakas Péter árulásakor, vagy hogy milyen volt a földrengés Krisztus halála után.
Nem állítom, hogy csak így lehet élvezni a műveket, de hogy ezért valkit utálni kéne?

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.05.27. 19:38:41

@STG: Igencsak "post festam" érkezett kommentedre válaszul Inszeminátor helyett:
Gyanítom, hogy igazából csakis a kultúrsznobok ellen kelt ki blogfelünk - és én is ilyen értelemben válaszoltam Neki. A kottaolvasás magánügy - ám nekem is szimpatikusabb, ha azt - aki lelki késztetést érez reá - a szalonjában teszi egymagában, mint kit átitat a néma áhitat…
Persze megfelelő (bakelit) lemez és jó hanglánc birtokában - mert a "csellók nyavajatörős vinnyogása" (egy a megbukott zenekritikák közül) nem igazán ébreszt adekvát hangulatot :-)