HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2009.10.31. 08:00 Gasper

95 tétel



Írta és közzétette Luther Márton 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.


Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.




  1. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik.
     

  2. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.
     

  3. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig.
     

  4. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.
     

  5. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.
     

  6. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.
     

  7. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.
     

  8. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet.
     

  9. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a purgatóriumban.
     

  10. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változatni purgatóriumbeli bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.
     

  11. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát.
     

  12. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól való feloldás.
     

  13. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt.
     

  14. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos.
     

  15. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.
     

  16. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.
     

  17. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).
     

  18. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.
     

  19. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.
     

  20. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.
     

  21. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük.
     

  22. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen.
     

  23. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását.
     

  24. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyülekezetében.
     

  25. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.
     

  26. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.
     

  27. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.
     

  28. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.
     

  29. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől.
     

  30. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.
     

  31. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.
     

  32. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.
     

  33. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.
     

  34. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre.
     

  35. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.
     

  36. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is.
     

  37. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása.
     

  38. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.
     

  39. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis esetenként.
     

  40. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.
     

  41. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.
     

  42. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol.
     

  43. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.
     

  44. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.
     

  45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják búcsúkra.
     

  46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga.
     

  47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.
     

  48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.
     

  49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és csontjából épüljön fel.
     

  50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.
     

  51. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.
     

  52. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.
     

  53. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.
     

  54. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.
     

  55. Az egyház kincse, amelyből a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve, és Krisztus nép is ismeri azt.
     

  56. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.
     

  57. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot.
     

  58. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt.
     

  59. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).
     

  60. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.
     

  61. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.
     

  62. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.
     

  63. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.
     

  64. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták.
     

  65. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.
     

  66. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás, - valóban az, de a kereset szempontjából.
     

  67. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.
     

  68. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,
     

  69. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.
     

  70. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel,
     

  71. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és önfejűsége ellen.
     

  72. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben bármi módon csalást követnek el,
     

  73. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.
     

  74. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még ha valaki képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát) erőszakolta volna is meg.
     

  75. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.
     

  76. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.
     

  77. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.
     

  78. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.
     

  79. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.
     

  80. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.
     

  81. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre?
     

  82. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?
     

  83. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?
     

  84. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?
     

  85. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?
     

  86. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre?
     

  87. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?
     

  88. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?
     

  89. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük.
     

  90. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel sem merülnének.
     

  91. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).
     

  92. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!
     

  93. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,
     

  94. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).



    Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül,
    a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Kor.3:11.)

 

 

forrás: Luther Márton
          
Luther 95 tétele
         A 95 tétel katolikus fordítása

17 komment

Címkék: luther márton reformáció 95 tétel reformáció eméknapja október 31


A bejegyzés trackback címe:

http://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr111488204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.31. 16:10:53

Hű, @Gasper, ez így éhgyomorra! Lassan, óvatosan fogyasztom el, lassan, alaposan rágom meg. Ha végeztem vele, jelentkezem:-)

ü
bbjnick:-)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.10.31. 16:42:32

@bbjnick: :))))

Elég lesz szemezgetni is, habár legalább egyszer az életben szerintem érdemes mindenkinek elolvasni a 95 tételt, ha másért nem hát érdekességből.
Igazából az emlékezés volt a szándékom, ha már október 31-e van. Ráadásul itt van Mindenszentek és Halottak napja is.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.10.31. 17:28:05

@Gasper: @bbjnick:
így tűnt el örökre bbjnick.... :))

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.11.01. 07:57:59

@bbjnick:
ej, csak annyi, hogy a jó katolikus addig vizsgálgatja, óvatosan fogyasztgatja a 95 pontot, hogy kifut az időből. :))

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.11.01. 13:04:03

pont gondoltam rád tegnap ezzel kapcsolatban. meg arra, hogy majd egyszer el kellene olvasnom a 95 tételt, mivelez sosem történt meg.
egy kicsit hosszú, úgyhogy majd du.-n.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.11.01. 13:54:15

@bbjnick: részemről sem volt a nevetésben az égvilágon semmi gúny, csak ez a Grift időnként kikészít. Miért nem lett ebből az emberből pszichiáter? : ]

@vero: ne kezdd te is a kötelező kört! :)))
Ezzel együtt jó olvasgatást.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.11.01. 16:49:41

@Gasper:
magának nem pszichiáter kell, magát ki kéne szögezni! :))

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.02. 08:32:13

Tegnap hazamentem ebédre, s miután a rámtestált feladatokat elláttam, leemeltem egy könyvet és beleolvastam.

Aztán este látom mi van itt nálad Gasper.
Kerestem a mek-ben az írót, hogy egy oldalt bekopizzak ide, de nincs rajta a gyüjteményen, és persze arra is rájöttem, hogy egy egész oldal talán hosszú lenne.
Kár lenne összefoglalni, mert számomra terjedelmében érdekes.
Ha megengeded, hogy bemásoljam, azt is elárulom ki írta.
A neve ma már csak keveseknek mond valamit.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.11.02. 10:51:42

@inszeminator: persze hogy megengedem, miután kíváncsivá is tettél.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.02. 13:10:24

@Gasper:

… A kereszténység, helyesebben a katolikus egyház csodálatos szívóssággal, rugalmassággal és – erővel tartja magát a változó és mindig egyházellenesen induló történelmi korszakok és társadalmi, helyesebben kormányzati rendszerek között.
Ennek a sok oka között nem utolsó az, hogy az egyház élete önmagában dialektikus. A konstantini korszak előtt a mozgalom őskeretény ereje, a messianisztikus hit volt a megtartó és hódító ereje, a konstantini korszak után után pedig az uralmi szempontok és hatalmi eszközök mellé, mintegy erkölcsi támasztékul, a hatalom által elkövetett bűnök ellensúlyozására, kialakultak a szerzetes rendek.
És így, miközben a Konstantinok, a Szilveszter pápák és Gergely pápák fegyverek hegyén és hatalmi ravaszságon vitték előre a kereszténység mozgalmi részét, A Szent Ágostonok és Szent Ferencek erkölcsi és hitbéli hitelt adtak mögé. Így szilárdították közösen, jók és gonoszok együtt az egyházat.
Bizony, ha a Szent Ágostonok és Szent Ferencek nem egyensúlyozták volna ki a Borgiák és Torquemadák bűneit, ha a Mzarinokkal és Richelieu-kkel szemben ott nem lettek volna az Erazmusok és a Pscalok, és ha a Savonarolák és Jeanne d’Arcok le nem vezetik egyházi keretben az irracionális erőket: az Egyház már régen elhanyatlott volna. De éppen ez a csodálatos és éppen ez benne a dialektikus, hogy minden megvan benne és mindennek az ellenkezője is.
A protestáns egyházakról ilyen értelemben nem sokat lehet szólni. Ezekben nincs olyan mélységes uralmi cinizmus, de nincs történelmi intelligencia sem. Közönséges opprtunista korlátoltsággal és kegyes nagyképűséggel tartják fenn magukat. Szintén egyezkednek -. úgyszólván mindig kiegyeznek – a mindenkori és mindenható hatalommal, de aránylag olcsón, a kisebbségek örök alkalmazkodási törvénye szerint. Mindig eladni magukat, hogy megmaradhassanak.
De úgy látszik így is lehet. Az élet számára a magmaradás törvénye sok formát, sok változatot ád. A protestantizmus, a liberalizmus és a szociáldemokrácia egyazon társadalmi és lelki alkatot fejeznek ki és vezetnek végig a történelemben. Úgy látszik, nekik is helyük van a létben. Ha kínai vagy hindu volnék, ezt is természetesnek tartanám. Így csak azt mondom: Nem tudom. A mulandóság törvénye ugyan állandónak látszik, de nem ismerem a belső határait. A „harmadik út” sose győzhet, de mindig megvan….

Szóval beleolvastam ebbe a könyvbe, és megnyugodtam. A blogban, a blogírásban semmi új nincsen. Korábban is művelték akik írni tudtak, és naplónak nevezték.
Veres Péter Olvasónaplójából idéztem ( 1949 – 1953 ) Ha telefonálnak, hogy mehetek, magammal viszem a kórházba. Vagy megdöglök tőle, vagy megvilágosodom. Ha egyik sem, legalább olvastam valamit.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.11.02. 16:51:57

@inszeminator: Ha megengeded, leginkább e legutóbbit ajánlanám :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.11.03. 04:45:27

@inszeminator:

Ha mögmon'ta, hát mögmon'ta!:-)

Kedves Inszeminátor! Ne haragudj, hogy belekotyogok, végülis nem nekem címezted a kommentet, de egy kis Veres Péterbe még senki nem "döglött bele". Gyógyulj meg mihamarább, szívből kívánjuk neked, kérjük!

Veresről jutott eszembe! Azt mesélik, hogy 1947-ben, amikor a Magyar Közösség-per kezdődött -

ez a per:
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g#A_Magyar_K.C3.B6z.C3.B6ss.C3.A9g-per

- Veres, aki, ha jól emlékszem éppen akkor a koaliciós kormány hadügyminisztere volt, a perről értesülve így mordult fel: "azannyuk*stenit, engem kihagytak belőle, nem tartottak elég jó magyarnak!" Azt nem lehet tudni, hogy az "összesküvőkre" vagy a koncepciós pert koholó kommunistákra gondolt-e, mindenesetre vérig volt sértve.

Ő Veres Péter!

ü
bbjnick:-)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.03. 10:00:13

@bbjnick:
Nincs nekem semmi bajom tulajdonképpen, csak az ovosok rémüldöznek, hogy így a cukor, meg úgy a cukor és inzulinra akarnak beállítani és nem értem miért kell ehhez kórházba vonulni. Egyenlőre örülök, hogy nincs hely. Várok, hátha elfelejtik.

Neked akartam eredetileg címezni a kommentet, csak pofátlanságnak éreztem, meg aztán Gasper megengedte, hát őrá testáltam.

Egyébként, ha már beleolvastam, előkészítettem egy másikat is, ahol rögtön érdekelt egy fejezetcím - olvastam már, csak elfelejtettem - a "Hogyan lettem miniszterré, és miért mondtam le" című.

@Mormogi Papa:
Ez az egész szarság csak arra jó, hogy olvasson az ember.
A birkák már szabadon pusztítják a kertemet, illetve trágyáznak, eltakarítják a hulló faleveleket, csak a motorosbringa fog hiányozni.

Szegény Gasper szétOFFoltam a jó kis posztját. Elnézést érte.
Jó, hogy berakta, egyszer már végigfutottam, de majd alaposabban átnézem.

Egy román film jutott róla eszembe ( jaj, megint egy kacskaringó ), kedvenc román filmem, többször láttam a tv-ben.
Vidéki helyszín, saras néhol piszkos, uraskodókkal beképzelt figurákkal, akik valami ünnepségen, lévén "frankofon" nemzet a nagy rokon himnuszát éneklik, s persze senki sem ismeri a nyelvet, sem a szöveget és kidülledt mellel lalázzák végig a Marseilles-t.

Közismert hogy ez a 95 tétel ki lett szögezve, hivatkozási alap is lett, de szerintem 10 000 emberből egy sem tudja mi áll benne...És miért éppen 95....?
Kösz Gasper.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.11.03. 17:29:36

@inszeminator: hát, köszönettel elolvastam a Veres Péter féle szöveget és már vagy fél napja gondolkodom rajta, hogy mit is írhatnék rá.
És az egy dolog, hogy a protestantizmusról azt ír, amit ír, de a katolicizmusról alkotott véleménye is előidézte szemeim heveny tikkelését.
Természetesen nincs mit szabadkoznod, nem offoltál szét semmit, legalább megismertem az egykori csízmás hadügyminiszter valláskritikai vénáját is :)))

95 tétel. Hogy miért ennyi, pontosan nem tudom, pedig valamikor én is konfirmáltam.
Viszont a wikin elolvasható néhány hasznos információ a tételek tartalma és felépítése kapcsán:

hu.wikipedia.org/wiki/Luther_M%C3%A1rton_95_t%C3%A9tele#Tartalmi_kerete_.C3.A9s_alapja

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu