HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

  • FUHfilm: Fehér György (1939-2002) operatőr-rendezőről készítek egy könyvet, ezért szeretném megtudni, hogy ... (2023.04.13. 21:56) Még két dolog
  • v_e_r_o: @tapló II.: megtisztelő 11 év után választ kapni, és most olvasom 4 hónapra rá. kerestem is már a ... (2021.04.29. 11:09) Sovcolor
  • tapló II.: Igen, amíg el nem felejtem. A legjobb színes film a japán Fuji volt. Fogalmam sincsen ezek a japcs... (2020.12.22. 09:41) Sovcolor
  • tapló II.: @vero: Inkább vízes színűnek látszott minden, a kék sem volt határozott. (2020.12.22. 09:39) Sovcolor
  • tapló II.: Anno hoztak Moszkvából az ismerőseim akik kint jártak két tekercs Szovkolor diafilmet. Tudták, hog... (2020.12.22. 09:37) Sovcolor
  • Utolsó 20

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2010.07.14. 20:00 Gasper

Mester - emlékezés Gulyás Gyula szobrászművészre



2010. július 7-én nyílt Hossala Tamás fotográfus kiállítása a budapesti K.A.S. Galériában. Az esemény rendhagyó volt abban az értelemben, hogy az anyag csak azon a napon, néhány óráig volt látható. Ezzel az eseménnyel a kiállításnak helyt adó galéria is örökre bezárt.
Gulyás Gyula szobrászművész néhányunknak mestere és atyai jóbarátja volt, akinek a szakmai dolgok mellett emberileg is nagyon sokat köszönhetünk. Hossala Tamás kiállításának sem volt más szándéka, minthogy megidézzük Gyuszi emlékét és hogy néhány órára újra együtt legyünk, ahogyan régen is.
Hossala Tamás egy évtizeden keresztül, 1999 és 2008 között folyamatosan fotózott a Várkert bazárban található műteremben. A kiállított fotók ebből az anyagból adtak válogatást.

Az alábbiakban a megnyitón elhangzott szövegem olvasható néhány, a kiállításon is szereplő fotó társaságában.


Szervusz Gyuszi!

Hát az az igazság, hogy megint jó sokan összejöttünk. Rokonok, barátok és ismerősök, sőt még a barátok és ismerősök is elhívtak néhány barátot és ismerőst, úgyhogy jelen vagyunk szép számmal.

Persze ez az egész dolog most a Tamás érdeme, ő találta ki ezt a dzsemborit. Mert hát igazából ez most nem egy olyan megszokott kiállításmegnyitó, már csak azért sem, mert a mostani vernisszázs egyben finiszázs is, hiszen még ma,  néhány óra múlva, miután elmegy innen az utolsó ember, bezár a kiállítás. Ráadásul az itt látható fotóknak helyet adó galéria sem nyit ki többé. 
Azért mégsincs vége mindennek, hiszen ennek a néhány órának pontosan az a célja, hogy újra együtt legyünk és aztán lélekben, gondolatokban, akárhogyan hazavigyünk fontos dolgokat.

Mint annak idején.

Úgyhogy most megint együtt vagyunk és Te is itt vagy, nyilvánvalóan nem csak a fotók által.



Most elmesélek egy rád jellemző rövid történetet, ami pontosan tíz évvel ezelőtt esett meg egy rettenetesen nyomasztó őszi estén.
Megcsörrent az otthoni telefon és Te voltál a vonal tulsó felén.

- Szevasz G., mi a pálya? -kérdezted.

- Szevasz Gyuszi, köszönöm, megvagyok.

Aztán meg sem vártam hogy mit mondasz, rögtön bepróbálkoztam.

-Nem iszunk meg egy pohár sört a Körtéren?

-Á, az most nem fog menni -válaszoltad-, csak röviden felhívtalak, itt vagyok a Via Giulián, gyönyörű az este. Voltam ma a Campo de' Fiorin is,  és még mindig gyönyörűek a római nők. Majd ha hazamegyek, találkozunk.

A beszélgetés körülbelül ennyi, talán egy perc sem volt, de azon a mocskos őszi estén, azután a pár mondatod után egyből Rómában éreztem magam, ott sétáltam veled az utcákon, aztán a kedvenc kávézódban, ahol Te voltál Giulio, az ungherese sculptore  még gondolatban egy espressót is ittam, azt a kisujjnyi méregerőset, amilyet csak az olaszok tudnak csinálni.  Egyébként többen azóta sem jutottunk el Rómáig, de neked köszönhetően sokat megismertünk a városból.



Aztán amikor hazajöttél és meglátogattunk a műteremben, mutattad a római és ostiai élmények után már itthon készült rajzaidat. Merthogy a plasztikák mellett elkezdtél dolgozni különös hangulatú vöröskréta rajzokon is, meg elkészült az a márvány csigafonatos hajú női portré, ami sokáig ott állt egy posztamensen a műterem bejáratától balra.
Persze ott volt minden más régi munkád is:  a fotó a kezedben tartott szöveggel:   "Art Is Opposition".  Aztán néhány darab az utcaköves sorozatból. Meg ott volt Marilyn a fürdődresszben, Joseph Beuys jellegzetes kalapjában és persze az az expresszív Kassák és a pipázó Duchamp is. Kicsit beljebb Hitchcock szivarozott egy madár társaságában és ott volt a ceruzával színezett Scheiber Hugó, meg Márai a kissé megbillent csokornyakkendőjével. Na meg a polc tetején az a régi Móricz Zsigmond-büszt. Közben a műterem közepén mindig az aktuális plasztikáidon dolgoztál.
Szóval ott volt minden munkád -ha úgy tetszik, minden korszakod- egy helyen, kezdve a hetvenes évek koncept minimalista munkáitól a későbbi  portrészobrokon át a popos dolgokig, majd az itáliai élményekből kiinduló plasztikáid. Nagyon fontos és tanulságos volt annak a közel három évtizednek a műfaji sokszínűségét egyben látni, amit minden esetben összekötött az azonos szellemiség. Az a szellemiség, na meg persze a csak rád jellemző stílus és tartás, amiből nagyon sokat adtál át nekünk, gyakran csak fél szavakból és elejtett megjegyzésekből.



Erre a kapcsolatra mutat tökéletes példát Tamás munkássága is, akinek most kiállított fotói abból a kvázi mester-tanítvány viszonyból is mindent  megmutatnak, amellyel többen kötődtünk hozzád a barátságon túl. Persze ezt a viszonyt nem az akadémista műhelyek klasszikus mester-tanítvány kapcsolata alapján kell elképzelni, ez nyilvánvaló.
Ha nagyon erőltetni akarjuk a műfaji besorolást, Tamás tíz évet átfogó   fotósorozata valahol az esszé és a dokumentarista fotográfia környékére sorolható. Mindazonáltal teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a fotók jóval túlmutatnak mindenféle műfaji besoroláson, hiszen kettőtök barátsága nélkül aligha jöhetett volna létre egy ennyire bensőséges hangvételű anyag.

Az itt látható fotók láttán azonban van mégegy momentum, ami mellett nem szeretnék elsiklani. Az anyag egy része már az utolsó időszakban készült, amikor már egyértelmű volt hogy innen, a Várkert bazárból előbb-utóbb el kell menni.  Ennek megfelelően a fotókon ott érezhető valamiféle melankolikus állapot is. Persze még javában folyik a műteremben a munka, de ez már nem az az időszak, amikor a kellemes nyári alkonyati melegben kiléptünk a műterem elé  és a Duna-part szemközti látványa tiszta New York, meg Manhattan volt.

Ma is szinte hetente járok el autóval a Várkert bazár mellett és mindig megnézem a kocsiból a műtermet. Tavasztól őszig többnyire félig nyitva volt az ajtó és egy keretre feszített világos molinót tettél oda, hogy ne nézegessen be minden arrajáró turista és zsebtolvaj. Persze ez a félig nyitott ajtó jelzés is volt, hogy ott vagy, jelen vagy, dolgozol. Ilyenkor gyakran bekopogtunk hozzád és ha nem is volt igazán alkalmas, egy órára azért behívtál bennünket, vagy éppen ellenkezőleg, megnéztünk valahol egy aktuális kiállítást, esetleg kicsit belehúztunk az éjszakába.
Persze tudom, hogy több olyan tanítványod is volt, aki ténylegesen dolgozott a műteremben, vagy éppen segédkezett legújabb munkád elkészítésében.



Egy szó mint száz, sokan vagyunk úgy -most főként saját korosztályom nevében beszélhetek- akik ilyen-olyan módon Mesterként tekintenek rád, akiket elindítottál egy úton, vagy éppen újabb és másféle impulzusokat adtál nekünk a magunk járta úton. De egy dolog biztosan közös bennünk, hiszen amit átadtál
-önbizalmat és kitartást az alkotás folyamatához, valamint stílust és életszeretetet-, azok a dolgok életünk végéig elkísérnek bennünket, amiért köszönettel tartozunk neked.


A kiállítást ezennel megnyitom.



További válogatás a kiállítás anyagából.


Információk Gulyás Gyuláról:

Arportal
Wikipédia
Fitz Péter: Gulyás Gyula

Néhány munka Gulyás Gyulától:

Magyar gyártmányú utcakő
Csoport (Dunaújváros)
Kassák
Szilvia királyné és Marilyn Monroe
Márai Sándor

14 komment

Címkék: fotó kiállítás művészet szobrászat fekete fehér fotó gulyás gyula hossala tamás


A bejegyzés trackback címe:

https://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr732139217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.07.15. 19:21:48

Gasperem, nem küldtem már korábban képet a Várkert Bazárról?
Mintha lett volna egy, amin háttérben ott van a Művész Úr...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.07.15. 19:45:25

@Mormogi Papa: szerintem ha küldtél volna, emlékeznék rá. El tudod küldeni? :)

babycab 2010.07.22. 16:19:08

Jó szöveg, gratuláció!

babycab 2010.07.23. 11:14:11

Tudod-e a Várkert Bazár sorsát? Hirtelen utánanéztem, és szerveznek városnéző sétákat (vagy tán szerveztek) a környéken.
(Hasonlóképp a 8ker bejárására is, amit ajánlok figyelmedbe, Gasper, visszaemlékezve a 8 keres fotósorozatodra. Vélhetően belső tereket is mutogatnak a séták során, olyan kuriózumokat, amiket egyedül járva a kerületet, akárki nem tapasztalhat. www.beyondbudapest.hu/aloldalak/nyockerunk.html)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.07.23. 17:29:56

@babycab: egyelőre semmi változás, ugyanúgy rohad az egész bazársor. Kérdés, mikor dől össze. Most már olyan állapotba került, hogy gyakorlatilag újjá kell építeni.

Köszönöm a nyolckeres ötletet. Nemrég egyébként érdekes dolgokra találtam a Múzeum körúti bölcsészkar épületének tégla lábazatán.

babycab 2010.07.26. 17:59:53

Megosztod-e velünk, mire?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.07.27. 20:08:52

@babycab: most igazából kicsit szünetelek a nyárra való tekintettel, de ha érezni fogok az anyagban elég kakaót, természetesen megosztom.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.08.10. 20:52:18

@Gasper:!

Már amikor megírtad a bejegyzést, akkor reagálni szerettem volna, csak nem jutott eszembe egy név: Beke László neve:-D

De aztán eszembe jutott:-) Azt szerettem volna reagálni, hogy Gulyás Gyula erősen jelenvolt, már a nyolcvanas években is, nemcsak a művészeti életben, hanem a közvéleményben is. Ezt onnét tudom, hogy (úgy emlékszem), hogy a Beke-féle középiskolai Műalkotások elemzése tankönyvben is benn van több munkája is. A nyolcvanasok végén pedig, mikor egy időre a kortárs képzőművészet kurens téma volt/lett, gyakran megjelentek munkái a tévében is. Én is innen ismertem meg azokat:-) Most, hogy nézegettem a munkák fotóit, felidéződtek bennem azok az idők:-)

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.11. 08:39:30

@bbjnick: ha jól emlékszem, a Beke-féle könyvben a Hegybevarrás c. munkája szerepelt, amit a nagyatádi művésztelepen csinált valamikor a hetvenes évek legelején. Ez egy konceptuális land art munka volt, egy tizenakárhány méteres sziklahasadék, amit "cérnával" összefércelt:

www.c3.hu/collection/koncept/images/bekekepek3.html#tizedikkep

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.08.26. 09:52:44

@Gasper:
Visszafiatalodtam ettől a linktől.
Nem nosztalgia, de mintha izgalmasabb lett volna a kor...
Talán merészebb is a nekifeszülésben, a kitüörni akarásban...

Ü:
Insz...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.27. 11:18:26

@inszeminator: :)

Más.
Értesítem a kedves olvasókat, hogy napokon belül újabb combos, konfrontatív poszttal jelentkezem. :)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.08.27. 13:05:47

@Gasper: Már nagyon várjuk !

Ha elmúlik heveny nyári lazulásom, tán magam is belevágok…

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.28. 08:23:22

@Mormogi Papa: eh, amilyen ronda időre ébredtem, már én sem hivatkozhatok a nyári szünidőre.
süti beállítások módosítása