HTML

Fontos idő

Tájoló

Felkérés táncra

Utolsó kommentek

  • FUHfilm: Fehér György (1939-2002) operatőr-rendezőről készítek egy könyvet, ezért szeretném megtudni, hogy ... (2023.04.13. 21:56) Még két dolog
  • v_e_r_o: @tapló II.: megtisztelő 11 év után választ kapni, és most olvasom 4 hónapra rá. kerestem is már a ... (2021.04.29. 11:09) Sovcolor
  • tapló II.: Igen, amíg el nem felejtem. A legjobb színes film a japán Fuji volt. Fogalmam sincsen ezek a japcs... (2020.12.22. 09:41) Sovcolor
  • tapló II.: @vero: Inkább vízes színűnek látszott minden, a kék sem volt határozott. (2020.12.22. 09:39) Sovcolor
  • tapló II.: Anno hoztak Moszkvából az ismerőseim akik kint jártak két tekercs Szovkolor diafilmet. Tudták, hog... (2020.12.22. 09:37) Sovcolor
  • Utolsó 20

Friss topikok

Tartalom

Licenc

Creative Commons Licenc

Lászlóbontás

2008.09.01. 17:16 Gasper

Boze Cialo

Szeptember elseje van, mely dátumról valami miatt mindig a lengyelek jutnak az eszembe. De ez csak azért van így, mert 1939-ben ezen a napon lépték át a wehrmacht csapatai a lengyel határt. Magyarán innen datáljuk a második világháború kitörését, mely háború kitörésének a lehetősége persze már jóval elöbb, valamikor az első háborút lezáró párizsi békeszerződések idején kódólva volt.
1939. szeptember elseje óta nagyon sok minden történt a lengyelekkel, amit most nem kívánok részletezni, hiszen nem Lengyelország legújabb kori történetével szeretnék most foglalkozni.

Na de akkor hogy jönnek most ide a lengyelek?
Egyrészt mert szeptember elseje van, másrészt azért mert találtam a neten egy nyilvánvaló ellentmondásoktól nyüzsgő fotót. Egy fotót, mely egyébként nagy derültséget váltott ki belőlem.
És akkor most már tényleg, hogyan is jönnek ide a lengyelek!?
Hát úgy, hogy a lementett fotó fájlneve a következő volt: boze_cialo.jpg.
A jpg tömörítést mindenki ismeri, viszont a boze_cialo kifejezés után nyomoztam egy keveset.
A nyomozás pedig gyors eredménnyel járt, hiszen megtudtam hogy a lengyelek nevezik az Úrnapját Boze Cialo-nak, mely latinra fordítva a Corpus Christit, vagyis Krisztus Testét jelenti. Persze mindez még nem feltétlenül bizonyíték arra, hogy a lementett fotó Lengyelországban készült, de a fotón látható nénit elnézve én mégis megmaradok hirtelen támadt hitemben, hogy ez a fotó igenis Lengyelországban készült. Ráadásul hamarosan kiderül, hogy a fotó biztosan Lengyelországban készült.
De most már végtére is nézzük meg magát a felvételt, melyen hemzsegnek a válogatott szimbólumok, illetve -a korunkra oly jellemző- emblematikus vizuális ingerek.



Vizuális anatómia következik néhány gondolatba tömörítve.
Kezdjük az elemzést  a hátteret adó koszlott szürkés,  barnás rothadó falfelülettel, mely felület színvilága számomra a nyolcvanas évek lengyel valóságának kilátástalanságára emlékeztet. Tudjuk jól (ha tudjuk), hogy ez volt az az időszak -a szükségállapot és egyéb ocsmányságok időszaka-, amikor Magyarországon sikeresen hitették el a társadalommal, hogy a lengyel egy seftelő, dolgozni nem akaró lusta népség. Ezt a hazug cumit egyébként sokan be is vették akkoriban. Azóta sem sűrűn hallani a „polak wenger dva bratanki...” kezdetű mondást. Pedig a lengyelek akkoriban „csak” a méltán megérdemelt szabadságukat szerették volna végre kiharcolni.
No de haladjunk tovább, hiszen a fotó egyik legfontosabb eleme ez a szabadtéri oltár, mely makulátlan tisztaságával valószerűtlen kontrasztot eredményez a rothadó fal előtt.
A lengyelek köztudottan buzgó katolikusok, mely katolicizmusba vetett hitük szerencsésen átsegítette a lengyel társadalmat a történelmi nehézségeken, illetve tragédiákon egyaránt. És ez egy nagyon fontos momentum -írom én, a megrögzött lutheránus. Ugyanis lehet politikailag korrekt módon szídni a katolikusokat, de itt nem egyszerűen az egyházról van szó. Annál sokkal többről van itt szó.
Ha tovább boncolgatjuk a fotót, akkor az oltárral átellenben rögtön ott találjuk a konkurenciát is egy fehérnemű reklám képében, hiszen kétség nem fér hozzá hogy igen nagy a kísértés, hogy akkor tulajdonképpen merre is kapkodjuk hirtelen a fejünket. Egy biztos, én őszintén nem tudom eldönteni hogy mi került oda először; az oltár, vagy a fehérneműben virító nőszemély? Éppen ezért senki ne várjon tőlem kötelező ökölrázást. Persze ezzel együtt nyilvánvalóan morbid attitüddel állunk szemben.
Térjünk vissza a fal felületére, ahol jellegzetes városi jelenség formájában, amolyan buborékos betütípussal még egy korábban felfújt graffitit is láthatunk. Láthatóan direkte ez elé a graffiti elé állítoták fel az oltárt, mely graffiti éppen ezért nem teljesen olvasható. Ezzel együtt a kiolvasható „wirus” feliratból bizonyosodtam meg igazán arról, hogy Lengyelországban járunk, hiszen a lengyelek írják így, w-vel ezt a szót.
Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni a képmezőn áthaladó öregasszonyról is, akinek ruházata, legfőképpen szoknyájának mintázata minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Közép-Kelet Európában járunk. És tulajdonképpen ennyi volna rövid és roppant felületes szeptember elsejei képelemzésem erről a fotóról, ellenben egy dologra eddig még nem jöttem rá. Miért csak a Lajtától keletre hordanak ilyen mintázatú ruhákat az öregasszonyok?

6 komment

Címkék: lengyelország katolikus oltár fehérnemű reklám


A bejegyzés trackback címe:

https://tajkep.blog.hu/api/trackback/id/tr53643513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benikuty 2008.09.01. 20:07:49

persze, hogy tudjuk miért, Gasper...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.09.03. 06:14:03

Kedves Gasper!

A következőket tudom hozzáfűzni az általad bemutatottakhoz:-)

Plébániánkon szolgálnak lengyel papok is. Plébániánk domonkos plébánia, az itt szolgáló lengyel papok lengyel domonkos szerzetesek. Nem is olyan régen egyikük (aki a filmek nagy barátja), megkért, csináljunk a plébániára járó fiataloknak (annyi itt a főiskolás és egyetemista, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni:-)) valamiféle vetítéssorozatfélét. Beszélgettünk filmekről, alkotókról, persze, lengyelekről is (igen nagy volt köztünk az egyetértés), és szóba került Agnieszka Holland munkássága (is). Hollandról (aki filmet készített a történetből) eszébe jutott az atyának Jerzy Popieluszko atya 1984-es meggyilkolása. Mesélte az atya, hogy: amikor Popieluszko atyát meggyilkolták ő éppen szeminarista volt. Természetesen, hozzájuk is eljutott úgy a gyilkosság, mint a gyilkosság okozta nagy nemzetközi felhördülés híre. És ők, a szeminaristák, mesélte az atya, leginkább azon voltak megdöbbenve, hogy a nyugatiak min is vannak megdöbbenve?!. A Megölni egy papot c. (1988-as) Holland-film (amit azonban Legyelországban csak 1990 után láthattak) lengyelországi bemutatása után is, ugyanúgy csodálkozott, hogy Holland (szerinte) mennyire nem volt képben a történtekkel kapcsolatban. Mert Popieluszko atya halála, annak a világnak, azoknak a viszonyoknak (én ezt nem magyon merném leírni, de valahogyan így mondta az atya) "természetes" velejárója volt. Háború volt.

Hát igen!

Szóval, ezek a lengyel papok nem olyan anyagból (agyagból) gyúrattak, hogy, mondjuk, egy hatméteres pucér némber fotója meggátolná őket hívatásuk teljesítésében.

Az én verzióm az általad bemutatott fotó születéséről:

Azon a helyen, ahol a fotó készült, Úrnapján rendszeresen szoktak fölállítani szabadtéri oltárt, rendszeresen szoktak tartani szabadtéri misét. Nos, ez olyasféle hely lehet, ahol sokan megfordulnak, ezért egy hirdetési cégnek megtetszett a falfelület és használatba vette.
Eljött Úrnapja, készültek a szabadtéri misére, kivitték az oltárt (mint annyiszor máskor is), és a falon ott éktelenkedett a némber. A hívek pislogtak, topogtak: hű, most akkor hogy?! A papjuk pedig legyintett és azt mondta: csak úgy mint máskor, ne nézettek oda és akkor nem lesz ott.

Szerintem.

Persze, lehet, hogy szimpla montázs a kép, persze, lehet, hogy teljesen másként született... Végülis mindegy, a lényeg, hogy háború van (amely kétezer éve folyik a lelkekért), amelyben ki-ki a maga eszközeivel vesz részt.

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.09.03. 11:13:32

kedves bbjnick,
Agneszka Holland filmjét jópár éve láttam a tévében, teljesen véletlenül ültem le megnézni. Ezzel együtt elég mély benyomást tett rám ez a film, habár pontosan azt éreztem én is, hogy Hollandiából megrendezni ezt a filmet, ráadásul nem lengyel főszereplőkkel azért nem az igazi. Ezzel együtt a film -és a szereplők- nagyon jók voltak, ráadásul ezt a filmet Lengyelországban akkoriban még nem lehetett volna amúgy sem megcsinálni.

Az elméleted az oltár és a reklám elhelyezkedéséről pedig igazából megegyezik szórol szóra azzal, ahogyan én képzelem ezt az egész "szituációt".

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.09.05. 08:46:46

Kedves mindenki!
A falon látható vízszintes fal repedései, melyek eléggé távol vannak egymástól azt jelentik számomra, hogy ez egy nagy kövekből épített valami, lehet templom, vagy valami várfal. Amúgy pedig nálunk a Pasaréten annakidején az elvtársakat rettenetesen zavarta a "mértéktelen harangozás. Nyolckor a "lutyiknak" majd fél háromnegyed és tíz órakor a reformátusoknak. A szomszédban lakó Apró Antal nem tudom mit szólt mindehhez, de az apróbb elvtársak igenis borzongtak. Megszervezték a vasárnapi sportnapokat a templom előtti játszótérre. Volt ott minden vadonat új sporteszköz pontosan annyi ideig amig az Istentisztelet tartott. Tizenegy órakor összeszedtek mindent és elvonultak. Az odacsődített gyerekserek meg egymást püfölte a szokványos, ócska maradék vasakon
Amúgy pedig, még azt is el tudom képzelni, hogy a bugyis kép eladott reklámfelület.
A Magyar Rádió nálunk is felfedezte micsoda akusztikája van a templomnak. Akkoriban adták át a rádió híres termét ahol állitólag csodafelvételek születtek, és mégis a Torockó téren vettek fel teljes operákat, mert csak két db.2 négyzetméteres szivacsszerű valamit kellett felhúzni oldalt a falakra és kész.
DR. Joó Sándor nehezen viselte a dolgot, de pénzt hozott a sanyarú időkben, mert a Templomban csak zene szólt, a keverés az egyik imateremben folyt. Egyszer azonban furcsa hangokat hallott, s benyitva a templomba Német Lehelt az akkori idők idolját találta az úrasztala előtt, amint a " ...reszket a hold a toóó vizén c. " nem éppen vallásos dalocskát énekelte. Hát ebből lett aztán a kiűzetés, ez már olybá tünt, mintha az a nő ott a falon levette volna a bugyiját.
Üdv.Inszeminator

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.09.05. 14:43:41

Egyszer vót ennek egy jó (?) oldala is: mikor a Farkasréti Temető főbejáratánál lévő templomot akarták felújítani, a zálambácsi aszonta, jólvan, de közterületfoglalási engedélyt nem adok! Ígyhát kényszerből egészen új technikát-technológiát dolgoztak ki: legelébb (ha jól emlékszem) leköltöztek az altemplomba (mármint a hívek és a szertartások) és fölül megépítették a modern templomot, aztán meg kibontották alóla az altemplomot, és megépítették az alapokat…
Íly módon is rávilágítottak az alap és a felépítmény szokványostól eltérő viszonyának lehetséges módjaia :-)))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.09.06. 20:44:09

Különben a Farkasréten lévő katolikus templomot egy Szabó István nevű kiváló építész tervezte. A modern magyar -háború utáni- templomépítészet szép példája. Nem sűrün épült templom a háború utáni évtizedekben, de ez a templom építészetileg tényleg kiváló munka. Szerintem.
Érdekes módon sok rokonságot mutat a 70-es évek skandináv, protestáns templomépítészetével.

ps: boccs. hazabeszélek :)
süti beállítások módosítása