Kedves Gasperem !
Reggel majd megőrültem, mikor a Reakció oldala valami időtúllépésre hivatkozva megette a kommentemet, és vissza se engedett lépni... Most örülök, mert meglett - és eredete helyéhez képest jobb helyre került, ugyanis először a magát Gábriel Arkangyalnak képzelő névleges levente első hozzászólását követő csendbe került volna. Íg jobb, a leleplező "acélos" et. meg egyen szögesdrótot... Komolyan, ennyi értelemmel minek írogat egy jobb helyre - ha csak nem provo?
Köszi a posztót :-)

kedves Mormogi Papa,
jó volt nagyon a hozzászólásod, köszönöm szépen! Különben ez az ország részben azért tart ott, ahol tart, mert nem evidencia mindenki számára, hogy az épített örökséget -sok más mellett- védeni kell. Ezért lehet itt bármit megcsinálni. Na de nem akarok már újévkor deprimáló lenni, délután megyünk a családdal sétálni a budai Várba és a Ruszwurmba is benézünk valami sütire, aztán hógolyózunk egyet, mert láthatóan délutánra egészen komoly hó lesz az utcákon.
Ja, és köszönöm a fotókat az Ügetőről, biztosan fogom hasznosítani őket.

buék!

Nagyszerű, imponáló leütés ez az első mondat. Rezeda Kázmér is megirigyelhetné..
Kár, hogy nem vitted át a Reakcóra...Látszik, hogy Krúdy közelében vagy, de a téma is megérdemelte volna.
Már elnézést, hogy így az új év első napján kekeckedek.

Kedves Inszeminator, az építő kekeckedés mindenképpen jöhet! :)
Gondoltam egyébként én is Krúdyra, meg hát sok más írót megihletett annak idején a lóverseny, illetve a bennük élő személyek világa. Sajnos sokszor utólag esik le egy-egy téma kapcsán, hogy mennyi aspektusa lenne még a dolognak. Lehet hogy ilyenkor kell folytatásban gondolkodni.

Jut eszembe, Feleim: vőtársam pár éve kijárogatott a lovira, még pár fogadást is tett... Akkoriban vettünk neki (karácsonyra?) egy kötetet, amiben magyar szerzők ilyen témájú novelláiból, regényrészleteiből (verseiből?) volt összegyűjtve egy csokornyi.
Aprócska kötet volt, de szép kiadás.
(Nem is olyan nagy kiadás:-)

Egy műemlékes ismerősömmel beszélgettem, hogy a ház, amelyben dolgozom és a 60as években építették milyen katasztrófa. Elhelyezkedése, tájolása, szerkezetileg és nem utolsó sorban építészetileg is gáz. Kocka, panel stb. Mondom legjobb lenne lebontani. Mire ő: Na-na! Így bontották el a román templomokat is a gótika építői, aztán azokat a barokké és így tovább.
Ha mindazt, amit meguntunk és idejétmúltnak érezzük, csak ezért tüntetjük el, nem marad mementó, amit ivadékaink éppúgy csodálnának (?) majd, mint mi most, a régi korok emlékeit.
Hááát...van benne valami.

vero,
azért annyiban nem stimmel a párhuzam, hogy mondjuk egy 60-as években épült fos irodaház egész egyszerűen nem képvisel építészeti értéket.
Én mondjuk undorodom a szocreáltól, viszont a szocreál építészet már régen bekerült az építészeti kánonba, mivel sajátos stílust, kordokumentumot stb képvisel a maga nemében (lásd moszkvai metró állomásai, Dózsa György úti egykori SZOT székház Bp-en, stb, stb). De egy jellegtelen fos biztosan nem hagy semmilyen nyomot az épített örökségben, úgyhogy le vele :))))))

OK. Akkor hát kaszára, kapára! Kezdem bontani. :o)

Ha eztán kérdezik, hogy hol dolgozom, akkor tömören, velősen fogom elmagyarázni - © Gasper. :o))

Na, ezt pl. el tudom képzelni, hogy bámulni fogják 30 év múlva.

www.elib.hu/01900/01906/html/index836.html

A szüleim azt mondják a 60as években BP belvárosa éjszaka éppoly neonfegeteg volt, mint valamelyik nyugati nagyváros. Aztán kapcsolta és behúzták a kéziféket, hogy ez mégiscsak a rotható kapitalizmus privilégiuma.
Igaz ez? Milyen volt?

@vero: akkor most megmondom neked a tutifrankót!

Ez az épület már most védettséget élvez és bizony benne van az ungarische építészeti kánonban. Különben ez az egykori MÉMOSZ székház oldalhomlokzata a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkán.
Ráadásul ezt az épületet láthatóan jó építész tervezte, ami persze nem jelenti azt, hogy ne viszolyognék az ilyesfajta, politikai ideológiát magán viselő építészeti vonaltól. Különben ezeket az épületeket még olyan építészek tervezték, akik bizony a Magyar Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanultak a két háború között, illetve a Bauhausban is sokan kipróbálták magukat.

Amit pedig a szüleid meséltek a neonfényes Bp-ről, az valóban úgy volt, jelentős szocialista kivitelben persze, mert azért a londoni Picadilly, vagy a New yorki Time Square más fíling volt.

Van valahol a neten egy nagyon jó írás, amit én is forrásként használtam a neonos írásaimnál, csak sehol nem találom. Ha meglesz, akkor küldöm a linket.