Én is küldök egy jót hálából:
www.mozi-dvd.hu/cikk1464.html
A díjakat nem érdemtelenül kapta ez a "Ha Shakespeare bábszínházban dolgozott volna" történet...
és kedvcsinálónak a tréler:
www.youtube.com/watch?v=oHa1BqcNYQc
(Sajnos, csak angolul.)

Hű, Gasper! Ez nem egyszerűen jó, de (egyszerűen) nagyon jó:-)

Nagyonodatették:-)

ü
bbjnick

@Mormogi Papa: köszönöm a linket! Ismerem, csak nem láttam még ezt a filmet.

Amúgy ez még nem a beigért filmes poszt :)

@bbjnick: és mennyire aktuális, vagy hogyismondjam: örökérvényű.

A fenébe, emberek? számok? figurák? bábuk? Szinte mindegy.
Azt hiszem csak beleérezni lehet, magyarázni nem szükséges, sőt felesleges.
És ettől pompás.
Kösz Gasper!

kraftwerkes a fíling.

Jaja! A Kraftwerk stimmel. És valahol Fritz Lang Metropolisánál van a kezdet.

A témával kapcsolatosan olvashattok pár gondolatot a Reakción is:

reakcio.blog.hu/2009/04/19/balance_1993

A második mp-ben beúszott a kraftwerk, amúgy nem tudom, sírjak vagy röhögjek. Lehet egyszerre mindkettőt?:)

@Benikuty: persze hogy lehet mindkettőt, hiszen sírva mulat a magyar :(
Legalábbis bizonyos sztereotipiák szerint.

Gasper, te a reakcióról lopod a cikkeket? Most leleplezted magad!

@vero: nemnem! Hol így, hol úgy. Most éppen ők csórtak tőlem ;)

@Gasper: Inkább itt írok Neked :)
Valami halovány emlékem szerint egyszer olvastam arról, hogy a világ első színes filmje (igazából színezett film) animációs film volt és egy Újvidék környékén élő magyar követte el…
Még kamerája sem volt: az animációt úgy karcolta bele a sötét emulzióba, majd színezte. Nincsen közelebbi tudomásod róla? XIX. század vége, XX. eleje - valahogy így.

@Mormogi Papa: a technikával és a korral kapcsolatosan abszolút képben vagyok, de sajnos nekem sincs közelebbi infóm.

Egyszer volt egy nagyon jó dokufilm a Romanovokról, egészen pontosan II. Miklósról és családjáról. Abban volt egy pár másodperces film a cári család nyaralásáról, ahol a lányok kalapján lévő virágokat kockánként kiszínezték, de csak a virágokat. Az élénk sárga és rozsaszín, ügyetlenül túlfolyó festékfoltoknak egészen különös hangulatuk volt a fekete fehér filmen.

@Gasper: David Llewelyn Wark Griffith (leginkább D.W.) legendás, minden filmtörténetben szereplő, ám szinte sehol sem mutogatott filmjének: Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) en.wikipedia.org/wiki/The_Birth_of_a_Nation
bizonyos részei nem fekete-fehérben, hanem - hangulati elemként - fekete-vörösben kerültek vászonra... Ez így volt az általam látott VHS videokazettán is, amit (bevallom, én voltam a felbujtó) egy ismerős hozatott be az államokból, és amit én is láttam - egyszer. A Wikin lévő tartalom bőven megokolja, miért nem vetítik a filmet mifelénk, bár filmtörténeti jelentősége miatt a címe - és csak az - szerepel minden "jobb" szakmunkában...
Griffith-t jócskán támadták miatta hazájában is - északról. Erre volt válasz a másik hatalmas opusz: A "Türelmetlenség" - eredeti címén "Intolerancia" ! ...

@Gasper: Itt a magyarított lapja is:
hu.wikipedia.org/wiki/Egy_nemzet_sz%C3%BClet%C3%A9se
de ez sem tárgyalja korrekten az ügyet. Az csak hab a tortán, hogy (fel nem tűntetve) egy bizonyos John Ford is ott lovagol az egyik csuklya alatt... Délen ma is sokan vélik úgy, hogy a filmben valósan ábrázoltatik a déliek vesztett háborúja után bevezetett északi terror. Az is jellemző, hogy sem a wiki, sem a gugli nem akar tudni a chattanooga-i mészárlásról - még közvetve sem. Valahogy a legtöbb történelemkönyvből is kimaradt...

BLOG2009.02.27 13:38 | szerző: Czvitkovits Judit | Még nincs hozzászólás
Dán téglából készült a díjnyertes épület
címkék: Kolumba Múzeum, köln, wienerberger, brick award, győztes téglaépület, dán tégla, peter zumthor
A nyugati hitvallás egyetlen város építészetében sem érződik annyira, mint Kölnben, amiről a mind a mai napig fennálló épületek, a kölni dóm és további templomok tesznek tanúbizonyságot. Ezek közül emelkedik ki Peter Zumthor építész alkotása, ami az 1943-ban lerombolt Szent Kolumba templom maradványaira épült. A kölni érsekség gyűjteményét kiállító Kolumba Múzeumról van szó, ami 2008-ban a Brick Award, a téglaépítészet nívós díjának első helyezettje lett.


A késő gótikus időkben épült Szent Kolumba templomból a második világháború során csak rom és néhány Madonna szobor maradt ránk, majd ide építette 1949-ben Gottfried Böhm a Madonna Kápolnát, melynek maradványai az új épület részét képezik. 1970-ben a kölni érsekség úgy határozott, hogy művészeti gyűjteményének új múzeumot létesít, ám csak 1990-ben hozták meg a döntést az épület jelenlegi helyéről. A tervpályázatot 12:1 szavazattal 1997-ben Peter Zumthor terve nyerte meg, 2001-re készen álltak az építési tervek, 2002-ben megkezdték az építkezést, 2007-ben pedig a múzeum megnyitotta kapuit.

Az épület falai vártorony magasságokig hatolnak, az épület mégsem kiált feltűnésért, és alig ad tájékoztatást arról, mit is rejtenek a falak. Az első pillantás a múzeum nyugodt és világos belső kertjére terelődik, a második meglepetés pedig jobbra, egy súlyos függöny mögött éri a látogatót, ahol az egykori Madonna Kápolna maradványai, a megmaradt falak állnak.

A lépcsőn felfelé haladva gyönyörű tágas termek, magas falak, Köln belvárosára nyíló hatalmas ablakok várják a szemlélődőt, amik a kiállított tárgyakkal jelen és múlt tökéletes harmóniáját adják vissza. Maga a gyűjtemény is a legnemesebb darabokból áll össze: Madonnák, absztrakt alkotások, harmonikus és groteszk formák találnak itt egymásra.

A dán tégla


Az épület környezetében terméskő és kerámia uralja a homlokzatokat, amibe a Kolumba Múzeum színvilága is illeszkedik. A megfelelő tégla kiválasztása időt és türelmet követelt az építésztől, olyan építőanyagot kellett találnia, ami színében beleillik a környezetébe, ami homogén, de mégsem monoton, ami alkalmas arra, hogy a Szent Kolumba templom falmaradványait felölelje, és végül, de nem utolsó sorban statikailag is megfelelő.

A tökéletes téglát egy dán gyártó mutatta be, a világossárga-szürkés tégla a ráeső fény hatására zöldes-kékesen csillog. Ez a tégla 4 cm vastagságban képezi az épület külső részét, a tégla hosszúsága és mélysége változó, előbbi 37-54 cm között alakul, utóbbi 9-21 cm között. Az épület „lyukacsos” részére három rétegben került a dán téglából, ami 20 cm-es fugavastagsággal lett kialakítva.

A lyukacsos szerkezet tervezésénél figyelembe kellett venni a régészek előírását a klímára vonatkozóan, az épület részét képező maradványoknak ugyanis megfelelő hőmérsékletet kellett kialakítani. A klimatizált területeken a falakban és a tetőn vízvezetékrendszer fut, amiben 18-20 fokos víz kering. Az épület lengyel mesteremberek, tradicionális kézműipari technikájával készült.

Az alkotó

A művész 1943-ban született Bázelben, bútorasztalosnak tanult, majd belsőépítészetet és formatervezést tanult Bázelben, majd építészetet és ipari formatervezést tanult a Pratt Intézetben New Yorkban. Tíz éven keresztül műemlékvédőként dolgozott, jelenleg pedig saját építészirodájában dolgozik Haldensteinban. Peter Zumthort számára a visszafogottság és a tisztelet a fontos, és bár gyakran szemére vetik, hogy alkotásai lassan készülnek el, Zumthor szerint az, amit az emberek lassúság alatt értenek, az számára nem más, mint alaposság, amit a munkája során nem hajlandó feladni. Addig nem fejez be egy munkát, amíg teljességgel nem biztos abban, hogy minden tökéletes.

Még nincs hozzászólás szóljon hozzá Ön is!

Azért pakoltam ide, mert semmi nem jelzi, hogy emilben elment.

Bakker, a képek nem mentek át, de Te biztosan megtalálod.

Ha nem, és egyáltalán érdekel, a Prae.hu-n a praeblogon találsz két videót.

@Mormogi Papa: Griffith és John Ford rulez! :)

Tényleg Mormogi Papa, tudod melyik az a magyar film, amelyikben először használtak fel néhány percnyi színes nyersanyagot?

@inszeminator: mailben valóban nem kaptam semmit, de könnyen rátaláltam az említett írásra.
Ez az építész egészen fantasztikus dolgokat művel.
Máskülönben tisztára Heinrich Böll Kölnben játszódó Billiárd fél tízkor című könyve ugrott be erről a lerombolt templomról és a helyére épült kápolnáról, illetve múzeumról..
Ugyan ennek az építésznek egy termálfűrdőjéről egyszer láttam egy dokumentumfilmet, ahol bemutatták a fickó munkamódszerét is. Egészen kivételes ember.

Köszönöm az ajánlót!

@Mormogi Papa: mi volt ez a chattanoogai mészárlás? gondolom, de nem csak a wili, de még a gugli sem ad találatot (vagy nincs kedvem az első 20-on túl böngészni)

@vero: Írtam is, hogy nem akarnak tudni róla...
Nos, a polgárháborúban sokan estek hadifogságba, itt déliekről van szó - konföderáltakról. Az északiak kivezényeltek egy fogolycsoportot a földekre, meg kivittek egy ponyvával letakart szekeret is. A ponyva alatt valami új tipusú sorozatlövő fegyver volt, azt próbálták ki. Túlélő nem volt.

@vero: Közben meg eszembe jutott, hogy egy amerikai "közönségfilmben" (Wild Wild West - nálunk: Vadiúj Vadnyugat) a történetet kifordították: a "gonosz konföderáltak" nyakába varrták a népirtást. Tipikus!